Nyíregyháza –Mogyoród 191 km

nagyon örülök neki.

 

 (még az is csak kicsit rontja el az örömömet hogy Elek néhány kilcsivel többet ment ,ő a keszi reptérre szált le)

 

Erről jut szembe készül egy következő creature a műhelyben Kecskeméti Sanyika a neve, Dunaújba viszem őt is.

 

3 ó 50 perc repült idő

 

Szóval az úgy volt, hogy Elekkel felnéztünk az égre és azt mondtuk ,hogy ha már kijöttünk akkor repüljünk, bár nagy reményeink nem voltak hiszen minden tejfehér volt a vékony cirrus rétegtől. A szórt fény amolyan glóriát borított a városra nem nézett ki nagy repidőnek.

 

Keleti szél fújt 7-8 m talajon, ami azért érdekes mert a repterünk 18-36 tájolású és mind keleti mind nyugati szélben quite turbulens.

 

Az első 100 méter harc volt az életbenmaradásért az erdő turbójában ,egy 14 es Zolika féle szárny után, ami gyors fokozatban van feltéve. Az idő kevés volt arra, hogy szétszedjük és állítsunk rajta meg amúgy is kölcsönben volt , mert Elek az övét Egerbe vitte felülvizsgálatra(ugye ezt tavasszal kell nem pedig télen) .

Na mindegy szóval vonódás, 90km/h alatt nem mentünk ráadásul beugró pilótával aki ugyan profin’ repül egyébként de termik gyakorlata nincs.

Leoldás tekerés sodródás, beerősödik, dönteni kell újrastart vagy 600 ról indulás.

Elindultam .Az első termik olyan 1400-ra ment közben sodródtam vele úgy 20 km-t. Tiszavasvárinál már alig voltam 300 méteren azt hittem ennyi,(utólag azt mondom,hogyha ott leszopódok és Elek egyedül repüli meg a távot akkor ott helyben felakasztottam volna magam, ugyanis néhány nappal korábban már szívtam egy-két elég nagyot hiszen Eleket felhúztam, aztán mire én jöttem volna nem akadt vontatópilóta. A gecó nyomott 50-et. Másnap  Krisz és az előbb említett barátom és én újra nekimentünk .

Krisztián 1300-on realizálta hogy nem vitt tokot?? Visszaszállt az új start reményében.

Jómagam addig taktikáztam elinduljak visszaszáljak, elinduljak visszaszáljak, hogy vissza sem értem és el sem indultam. Na fasza. Gép szét gyorsan vissza a 800 méterre lévő reptérre ,gép össze… vontatópilóta nyista Erre már Imi király is csak annyit mondana Fuckin’extreme (ez már egy kicsit sok volt Elek aznap101)

 

Ezt csak előjátéknak szántam a lelkiállapotomat megvilágítandó.

 

Szóval T.vasvárinál szopódás , de eljött a keleti főcsatorna partjáról egy kis szük anyag és egy életem egy halálom ezt meg kell fogni, megfogtam emelkedtem benn vagy 800 métert amikor egy irdatlan nagy ragadozó odasiklott jobbról vagy 20 méterrel alám és beállt körözni, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Nagyon jó érzés volt vele repülni, de nem tartott sokáig mert egyszer csak látom hogy Elek fölöttem vagy 200 –zal. Na koncentrálni koncentrálni. Pár pec múlva ott voltam egy szinten vele és együtt tekertük tovább szinkronban egy kb 70 méteres átmérőjű körben körözve.

Ilyen közel ennyit még nem tekertem senkivel, totál szinkronban nyomtuk alapig ill a termik tetejéig hiszen kumó nem volt csak egy aznap, azt is a földről láttuk még otthon a reptéren.

Volt bezzeg cirrus a fene egye meg, volt hogy totál árnyékos területek felett tekertünk félórákig.

Polgárig lassú körözés, sodródás majd Mezőkeresztesig siklás.

Ja és nem is említettem még jótevőmet Balikát akinek a segítségével hozzájutottam végre egy korszerű repülőhöz ami azt hiszem elég jóó. Bejön a masina marhára. Tekerés közben nem tudtam mi a fene ez a furcsa kényelem, hát nem kell erőlködni, de tényleg. Csak leheletfinoman ráteszem a kezem a gyönyörű szénkormányra aztán pici nőies mozdulatokkal lágyan vezetve be a magba nem félve attól, hogy túlnyomod és átesik és veszítessz a drága magasságból, vagy high sideingolni kellene világba. Olyan egyszerű az egész vele mint egy krémest megenni.

 

Utána mezőkeresztesnél a nap legmagasabb termikje 1850.Előző nap 2000 –en volt az alap és elek csak 101 –et ment, tagadhatatlanul jó hatással vagyok ráJ

Ekkor már elhittem hogy az egyéni 140 et meg fogom repülni. Bevallom már azzal a gondolattal is kacérkodtam hogy 2-essel fog kezdődni.

Sajnos elég szar látás volt, ha magasan voltam nem lehetett többet látni 20 km-nél és mivel helyismeret nem volt ,fingom sem volt meddig mehetünk, hol a TMA. Ez kissé frusztrálólag hatott gyenge gyermeki lelkemre.

 

Azt hiszem Gyöngyös környékén volt egy 500 körüli élmény ami egy kissé megrémített hiszen eddig el voltam kényeztetve szinte mindig ezer fölött mentem.

 

Hatvanig újra 1000 -1200 körül haladtam, hol előre sietve hol megvárva míg Elek kezdeményez.

Mindketten hasonlítgattuk a repcsiket egymáshoz. Ezen a napon nem igazán derült ki nagy különbség, mindvégig együtt haladtunk .A combat is jól megy ,csak szerintem sokkal humánusabb a moyes (meg sokkal szebb is)

Azt elfelejtettem mondani,hogy a combatban kerek speedbar volt mert aznap a starton volt egy kis pity-putty és a szén elszállt, de erről majd a barátom bővebbet mesél tanulság gyanánt combatosoknak.(meg nehogy azt mondja pletykálok)

Nem tudom, hogy mikor tesz szert kisCzigler egy 3d-s képet adó GPS-re , az biztos hogy most kurva jó volna egy ablakbann végignézni a repülést.

No majd talán nyáron mikor megyünk Szegedre J -alig várom.

 

 

Gödöllő előtt újabb holtpont, le 600-ra Elek balra én jobbra a kurzushoz képest, kinek jön be vajon.

Elek balra előttem kb egy kilcsivel merül  én visszaküzdök 900 ig , megyek előre közben ő is fog egy gyenge fost lehetett vagy 50 centi és gyűri.

Amikor mellé fölé érek úgy becsülöm hogy nem éri meg várakozni és sodródni úgy is lassan a TMA közelébe érünk úgyhogy továbbmentem és már csak siklottam a dombok fölött imádkozva ,hogy valami normális helyen sikerüljön leszállni.

Közben barátom(remélem nem sértődik meg az aposztrófért) lassan kiemelkedett vagy 1300 ig és észak felé tart.

Nekem már nincs választásom, nullákban felekben sodródom , kopik a magasságom figyelem a számomra akadályokkal zsúfolt dombokat, kerülgetem a magasfeszültségeket. Hozzászokom a gondolathoz ,hogy nemsokára vége ennek a szép délutánnak,amire már olyan régen vártunk,bár nem lehetett panaszunk hiszen egész télen repülhettünk Tokajban.

 

Jön a föld leszállás.191 km király ,de alig vettem levegőt kettőt máris bújok ki a gép alól és figyelem az eget vajon hol a gyerek.

Felettem nem ment át de akkor hol lehet. Kisvártatva jön a hír leszállt Dunakeszin Balikáék mellett a reptéren.

Az első párbeszéd kb így zalott. BZS : na mi van gecó nem volt szar mí???

                                                 Czigler: jááá kicsit atta????

 

Az összeszedést Balkó Imi király és kedves felesége kivitelezte, ezzel örökre beírva magát a nyíregyházi almanach-ba és még egy finom vacsira is meghívott bennünket amit egy két sör követett.

 

Az öreg Czigler jött értünk, egy-kettőre haza is értünk. Fél kettőre.

 

Most pedig minden kedves olvasómnak nyugodalmas jó éjszakát kívánokJ

 

 

Üdv BZS

 

Pepinek üzenem ,hogy az XR 6 –ban 4 óra gyakorlatilag észre sem vehető.