A cél egy volt, illetve kettő. Jó start és jó leszállás. Új repülő ócska pondró ezer év kihagyás.

Minden faszául sikerült::))

Utolsónak startoltam a kissé szöttyös levegőben, a felhőcskék megjelenése és eltűnése azt súgta repülhető lesz. Mire leoldottam az egyik vinterrésztvevő már majdnem a földön is volt, a másikat nem láttam egész nap. Kóstolgattam a Krisztiántól vett Combatot és közben kicsit rezignáltan jegyeztem meg magamnak, hogy se nem szép a táj se nem jó az idő biztos dög unalom lesz a mai. A látás totál rossz volt, még Tokajt sem láttam pedig az aztán nincs túl messze. Na mindegy menjünk vagy húszat hátszélben -ami kb 15 km/h volt ezer méteren- aztán fordulok balra a megszokott háromszög túránkon és ha a szél almul akkor valahonnan Nyírbátor magasságából hazalopakodom. Ez volt a hevenyészett terv.

Egyszer csak ahogy forgolódok, tesztelgetek megpillantottam a szemem bal sarkából egy pár sasfiókot. Na ez már döfi. Repülgettünk egy kicsit együtt aztán rájuk emelkedtem és otthagytam őket nehogy már jól érezzék magukat a kis dögevők. Nem is olyan sokára valahol Hajdúdorog közelében pedig egy pár gólyát vettem észre alattam pár száz méterrel sajnos nem egy irányban haladtunk úgyhogy tőlük is búcsút kellett vennem, de ekkor már megjött a kedvem a repüléshez. Fel voltam dobva és jöttek vissza a repülős reflexek amelyeket oly sokáig altattam télen. A "fordulópont" után ahogy átrepültem a 4-es főút fölött megláttam egy porördögöt( kettő is volt ma) usgyi utána. Meglovagoltam (elég gyengécske volt) és  irány tovább a Téglási lőtér felé ahol  egy igen kemény tarlótűz látszott. Csak elég magasan érjek oda, hogy ne kelljen 100 méteren esni kelni a keménységben. Jó magasan értem fölé és be a finom illatos füstbe ahol egy vaj simaságú 3 méter körüli emelésben fel a napi plafonra 2000 méterre. OK, megérte kijönni. Ezt akkor leszögeztem a félreértések elkerülése végett. Fordulás a szembeszeles szárra. Na az kissé demoralizáló volt. A kis Combat ugyan gyors de ugyanakkor "does'nt like gliding" ahogy azt Hansi barátunknak mondtam ugyanennek e gyártónak a II-es változatára Forbes-ban. Konstatáltam, hogy a reptér utópia, úgyhogy haza Orosra az kicsivel közelebb van(nem 29 csak 22). Az is messzinek bizonyult. Haladtam kicsiket előre 6,7-es siklószámmal de az meg nem reális. kb 300 méteren eldöntöttem, hogy leszállok az út mellé egy házhoz amely előtt egy ezüst A6-os állt, mondván majd azzal jól hazavitetem magam.

A kis repcsivel félve bár de szépen leszálltam annak ellenére, hogy a leszálló szélárnyékos volt. 

Kijött a tulaj aki mint kiderült ismeri Labanc Imit!! és ami a fő repülős a lelkem. Nem is akármilyen fajta, autodidakta helikopteres!!! Magának épített helikopterrel repül legalábbis azt mondotta nekem miközben nézték ahogy csukok. Megjött Imi és bementünk a polgárhoz, hogy megnézzük a csodát. Hát gyerekek nem semmi emberek vannak a föld bolygó felszínén. A MADMAX jutott eszembe rögtön abból is a 2. és 3.rész amelyikben a girókkal röpködtek. Egy nyitott fészerben állt a VALAMI. Ambivalens érzelmek rohanták meg gyermeki lelkemet ahogy a tulaj dícsérte  szerkezetét. Látszott rajta, hogy legalább is Némó kapitánynak képzeli magát ez pedig itt a Nautilus a maga teljes pompájában. Nekem egy nagy rakás zártszelvénynek tűnt, helyenként  Pl a gömbcsuklók támasztási pontjánál fenyő lécből a súlycsökkentés végett. Az ember szerint repült, de amikor kérdeztem, hogy milyen magasra ment már vele mindig kitérő választ kaptam. Imi később elmondta, hogy egy centit sem emelkedett el a földtől de beindítva viszont volt sokszor.

Szóval ennyi elsőre. Túléltük, repültünk.

A leírásom nem túl repülésszakmai de tőlem ne is olyat várjatok. Olyat majd ír nagyonnagytudású Balika barátom. Meg ne is olyat ahol a galaxisunkban  többszázezer fényévre található helyekre invitállak benneteket. (itt jegyzem meg Endrének barátilag, hogy galaxisunk mindössze 100 ezer fényév átmérőjű)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.