Egy éjszakával  a Szlovákiaringes élménymotorozás után megvilágosodott bennem, hogy a magamfajta ember ellensége a konstancia és éltetője az adrenalin.

Kellenek a kihívások, kellenek az ilyen élmények. Most egy igen markáns élményen vagyok túl.

Na de mi is volt ez pontosan?

Gyermekkorom óta szeretem a motorokat 14 évesen kezdődött a dolog.

Kisebb nagyobb kihagyásokkal, de mindig visszatért életembe a motor.

2023-24  telén motoszkált a fejemben, hogy fel kellene eleveníteni a versenypályák nyújtotta élményeket. Motoros cimboráimmal beneveztünk  egy Szlovákiaringes kétnapos pályanapra. Ezek a pályanapok kb. arról szólnak, hogy viszed a motorodat, cuccodat és napi 5-6 x 15-20 percig húzhatod a gázt a versenypályán, annak minden előnyével és hátrányával számolva, de mindenképpen megúszva a gyorshajtási bírságokat és az eléd forduló telefonozó sofőröket, meg az őzeket stb.

Jelenleg pályamotorom nincs ezért úgy döntöttem, hogy bérelek egyet. Meg is egyeztem egy sráccal aki jutányos áron bérbe adta nekem 2003-as Yamaha R1-esét.

Aztán 3 héttel a rendezvény előtt rácsörögtem, hogy mizu a motorral, áll-e még az alku. Hát nem állt, a motort eladta, nekem pedig elfelejtett szólni. Na lázas kapkodás, keresgélés és találtam több opciót is. Egy 2002 -es GSXR 750 ami szimpatikus  volt, mert ilyennel már mentem pályán. Aztán lett egy szintén hasonló öreg CBR Honda is. A Gixert le is foglaltam.

Ekkor írt rám egy ismerős srác, akit egy repülőtéri műhelyből ismertem, hogy jelenleg egy BMW S1000 RR motorja van és szívesen bérbe adja nekem!!!

Na ekkor volt nagy dilemma. Ez a motor fényévekkel jobb, gyorsabb erősebb az előbb felsoroltaknál, viszont baj esetén itt a vételár 7.000.000.-forint…

Mellette szólt a vezetést segítő elektronika megléte, ami sok dologban lehet életmentő.

Hosszas hezitálás után ezt választottam, mondván, nem mehetek el mellette, hiszen ki tudja lesz-e alkalmam még 210 lóerős fenevedat terelgetni valaha.

A pályáról annyit tudtam, amit el lehetett olvasni, meg lehetett nézni videón. Tudtam hogy hírhedten gyors. Bíztam magamban, hogy nem csinálok majd nagy hülyeséget és nem esek majd el nagyon. Na nem volt ez 100 százalékos önbizalom, inkább remény. Közeledett a nagy nap, útra keltünk és felvettem a motort a Hungaroringen. Ekkor láttam meg élőben, ekkor szorult el a gyomrom először.

A motornak olyan hangja volt, hogy a hideg kirázott amikor meghallottam. Fülsiketítően járt. Számítottam rá, hogy hangos lesz, de ez minden várakozásomat felülmúlta. Ordított. Természetesen hoztam megfelelő füldugót magammal, hiszen az utcai motoromnál is használom, amikor sportolok vele.

Indulás a Szlovákiaringre.

19 óra tájban futottam be a többiek már előttem oodaértek és intézték a regisztrációt, illetve bent álltak a hosszú sorban. Pont jókor érkeztem, befurakodtam hozzájuk és hamar regisztráltunk.

Ezután a motor gépátvételen esett át, megnézték a fékeket, teleszkópokat és ennyi.

Az este beszélgetéssel, iszogatással telt nézegettük egymás motorjait, sztorizgattunk stb. Szagoltuk a benzingőzt és a pálya semmivel össze nem téveszthető szagát. Éjféltájt befeküdtem a kocsiba és szunya reggelig.

Reggel biztonsági eligazításon kellett rész vennünk.

És…….eljött a pillanat amikor beöltöztünk a bőrruháinkba és irány a pálya…………………

240 őrült volt még rajtam kívül jelen ezért 4 csoportba osztottak bennünket a saccolt vagy meglévő köridőink alapján. Jómagam a közepesen lassú csoportba a C-be taksáltam magam, mivel a motor és a pálya is teljesen ismeretlen volt.

Első 20 perc

A motor vadállatként ment alattam. A pálya teljesen ismeretlen, rollerrel mentem végig rajta sötétben illetve láttam róla videókat, tudtam egyet s mást, de ez csak arra volt elég, hogy a jéghegy csúcsát lássam kibukkanni a tengerből.

Nagyjából tudtam, hol járok, de a féktávokat nagyon megtiszteltem és a bedöntést is szokogattam. A motor amellett, hogy gyors volt, nem okozott meglepetéseket a fékezésnél és a kigyorsításkor. Nem riszált, nem billegett, nem hontázott. RACE módban mentem ami bátrabb mint a RAIN és  ROAD, de még messze van a RACE PRO beállításoktól ahol mindent magadra szabhatsz.

2.48 as időt mentem ami kb. a C csoport végére volt jó. ( Az A csoport a leggyorsabb a D a leg óvatosabb.) Az A eleje 2.15 körül megy, a D vége 3és 4  perc között.

A fékek nagyot harapnak és jól lehet őket adagolni, egyedüli baj velük, hogy a nyomáspont vándorol a hőmérséklet függvényében és ez meglepett kicsit.

Második 20 perc

A pályáról és a motorról is lett fogalmam, most már csak csiszolgatni kell a dolgokon szépen, fokozatosan a vas eldobása és nagy hibák nélkül.

A legjobb köröm 2.37 lett.

A motorozást még nem élveztem, mert nagyon figyelnem kellett. Dolgoztam azon, hogy megtaláljam a saját ritmusomat és a motor, pálya BZS egységet harmóniába hozzam.

Harmadik 20 perc

 Nem tudtam kimenni, mert a depó kijárati sorból való  elinduláskor valaki hátulról nagy erővel  visszafogott- Legalábbis erre gondoltam, aztán kiderült, hogy senki sincs mögöttem. Valami fékhiba rémálma derengett fel előttem. Be is szartam a gatyába. Fékhiba az nem OK amikor két egyenesben is 270 fölé gyorsulunk és abból kell 100 körülre lefékezni, de egyébként is sok 200+ os féktáv van a pályán.

Vissza a boxba és a fejem romokban. Mondtam, hogy ennyi volt, ezért utaztam ki, költöttem el a kvasok pénzt stb. El is kezdtem összepakolni. Elmentünk ebédelni és mondtam, hogy majd ott a csendben felhívom a tulajt, hogy mi lehet. Fel is hívtam és elmeséltem a szitut. Nemsokára visszahívott és megtudtam, hogy van egy olyan funkció a motoron, hogy Hillstart, mint az autókban, hogy hegymenetben kéziféket kapcsolhatsz és nem gurul vissza a paripa. Távoktatásban átkonfiguráltuk az elektronikát RACE üzemmódból RACE PRO-ra ami eélvilag nem ismeri a Hillstart programot.

Kicsit megnyugodtam. Előszedtem a gumimelegítőket és készültem a 4. menetre.

Negyedik 20 perc

A negyedik menetben nem jött elő ez a zavaró dolog, nyugodtan koncentrálhattam a köridő csiszolgatására és a motor határainak kitapasztalására. Lassacskán a pálya is kirajzolódott előttem teljes valójában, talán egy kanyar féktávja és íve már meg is volt😊

A nap végére 5 futamot teljesítettem, a legjobb köridőm 2.35 vége lehetett.

Van egy CR Moto applikáció amiben nyomon lehet követnia köridőket, nem kell a rendezőnek folyton papírokat nyomtatni, mint anno.

Estére holt fáradt lettem, egyrészt az előző napi iszogatás és későn fekvés, másrészt a hosszóú és stresszes nap miatt, úgyhogy 9 után ágyba is kerültem, hogy megemésszem a nap történéseit.

Jól sikerült aludnom, 6 után ébredtem és még az ágyban megnéztem egy Szlovákiaring motoros íveiről szóló videót.

Aztán jöttek a futamok szépen sorban.

1. futam 2.34
2. futam 2.32 PB
3. futam nem volt javulás, nagy volt a forgalom.

Délután még lehetett volna menni egyet, de azt gondoltam, meg lehetek elégedve ezzel az idővel és szépen egyben hazautazhatok.

Igy is tettem, pakoltam és elköszöntem a pajtásoktól, akik ezen a 2 meleg, nyári benzingőzös napon partnereim voltak.

Óriási élmény volt !

Akinek van ilyen vénája, van némi motoros múltja és tapasztalata ne fossza meg magát ettől.

Mi lett volna, ha kategória.

Ha saját motorom lett volna, szerintem még faragok 5 másodpercet a féktávokon, kanyarokban.

Ha a pályán nem először megyek, akkor szerintem további 5 másodperccel hamarabb körbe megyek.

tehát a 2.20 körüli idő amit itt el tudnék érni, de a nagy kérdés az, hogy közel 60 évesen kell-e nekem ezen agyalnom😊

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.