Itt ülök egyik kedves barátommal az étkezőben és elmesélem nektek mi volt életem első mezőnyversenyén.

(a barátom neve: Nagyrédei Cabernet Savignon 2010)

Szóval anno Robesz rábeszélt, hogy menjek el és jó lesz. Ő nem jött el de én elmentem és elvittem magammal a két lányt is. Jó volt.

Több csúcs is megdőlt ma. A közérdekűek között ott szerepel az új tókerülő pályacsúcs, a résztvevők létszámának csúcsa, azt hiszem 1200 körül voltunk. Az sok. Főleg akkor, ha figyelembe vesszük a pálya méreteit és adottságait. Személyes csúcsom pedig a 35-ös átlag 65 km-en.

Egy töltés a Tiszató körül max szélesség 3.5 méter, az nem túl széles akkor amikor elstartol a mezőny, megy a boly friss lendülettel akkor éppen 53 km/órával - egyébként akkor mérte az órám a napi maxot- és be kell fordulni a műútról a töltésre. Mindenki siet, nem is értem. Volt akinek sikerült de sajnos volt olyan is aki az ütközést elkerülendő lehajtott a töltésról aztán esett és 1 kulcscsont lett az ára. Sok defekt a rossz útburkolat miatt és akrobatamutatványok a földön guruló kulacsok okán.

Az eleje tapasztalt országútisokból állt akik bemelegítve ezerrel nyomták az első 15 km-t.

Sajnos  leszakadtam tőlük mert nem melegítettem be ugyanis itthon maradt a görgő befogó pofája. Szóval a C boly maradt vigaszul de annak legalább a legeleje. Lett volna esélyünk megfogni az B bolyt de egy csomó tapasztalatlan és ráadásul idióta alkotta a  bolyunkat. Ordítva magyaráztam nekik, hogy menjünk okosan és váltsuk egymást az elején akkor stabilan 45-öt mehetünk ehelyett a sok fasz hátul utazott mi hatan elöl ugyan csarélgettünk de az élboly közben behozhatatlan előnyt szerzett ami a végére 10 percre hízott. Tanulság bemelegíteni és az elején bírni a halálos iramot. erre bizony speciálisan eddzenem kell, már van is ötletem.

Aztán az út további része mondhatni eseménytelenül telt. Tekertünk hol 170-es hol 150 es pulzussal küzdve a közben beerősödő és turbulens széllel.

A végén az első háromban mentem és okosan pihentem egy kicsit mondván a hajrát megnyerem és bolyelsőként szerzek magamnak egy jó napot. 5 km-nél gondoltam megszökni. Utópia volt. Előrementem kb 100 métert 180 pulzus és a boly hamar utólért. OK. Tandíj. Pihenés szélárnyéknban és B terv: Az utolsó etap kb 1000 méter úgy nézett ki, hogy  a közepén a töltésről a kempingbe erős jobb majd bal tehát a kanyartechnika döntő lehet aztán kb 500 sprint.

Az ominózus kanyarkombináció előtt 3. voltam a kanyarokból kijőve pedig első!!!.

Akkor sprint:::

Pulzus egekben és egy életem egy halálom. az utolsó 10 méterig működött aztán két szemtelen szélárnyékban utazó fiatal megszopatott. Öten mentünk be egy másodpercen belül én 3.-nak.

Tanulság, sprint közben le kell rázni a szélárnyékból a ragadókat. Ha bírják akkor bírják szélben is a gecók.

Sebaj.

Így is király móka volt.

1.52 az időm a legek 1.39 -et mentek.  Az egész mezőnyből 66., korcsoportom 190 indulójából 12. lettem. Elégedett vagyok. Jövőre korosztály dobogó!

A lányok 3.25 öt bringáztak, minden tisztelet nekik hiszen abszolút edzés nélkül városi bringával tolták. Sok olyan hibát vétettek amivel a túra komfortérzete nem volt a csúcson, Pl öltözék, tárolás, stb.

Sokat fejlődhetünk még.

eredmények itt:

http://www.futanet.hu/cikk/4-intersport-tour-de-tisza-to/3585

pár kép jön

Csapatképek még sima arccal:) before race a Tisza parton

És a világbajnok velocipédes (egyébként a rendezvény atyja)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.