Pl Balatonfüreden hajókáztam Fa Nándorral és Franc Cammassal szombaton Szujó Zoli jó poénjain röhögve, majd mesélek ha lesz időm.

Most írok egy kicsit, mert éppen ráérek.2011.07.06.

Szóval a hajón amely a füredi kikötőből futott ki két órácska kirándulásra ott volt a már említett Franc Cammas aki a Groupama3 trimaránnal világcsúcsot tart földkerülésben. Az ő élménybeszámolóját hallgattuk, háttérben a róla készített filmet vetítették. Egyébként az idő elég hidegre sikeredett én egy szál ingben majd megfagytam. Szujó Zoli -akit élőben még nem láttam, edig csak a forma1-es közvetítések mögött észleltem a hangját- tett fel kérdéseket illetve kommentálta a dolgokat. Szerintem nagyon jól csinálta, én sokat mulattam rajta. A legjobb poénja szerintem az volt, hogy- miután Franc átvett egy igen exkluzív ajándékot vezérigazgató urunktól( egy eredeti Liszt kottát a mester kézírásával!!!) ami keményen be volt csomagolva, nem is boldogult a kibontásával pár percig , aztán előkerült az olló és megoldódott a probléma. Majd a csapat PR-osa is kapott néhány becsomagolt hungarikumot amit szintén bontogatni próbált. Ekkor jegyezte meg Zoli, hogy "félve nézek körül kap-e valaki más is ajándékot" célozva ezzel természetesen a múló időre:).

Nagyon jól éreztük magunkat a hajón. A kikötőbe érve felszálltunk egy kisvonatra ami elvitt bennünket a verseny helyszínére. Milyen verseny, jaj még nem is mondtam. A világ leglátványosabb vitorlásversenyét szponzorálja a cégünk az F18-as Katamarán VB-t.

Ezek abszolút versenyhajók minden komfort nélkül, viszont cserébe hatalmas teljesítménnyel kényeztetik a skippert és segítőjét. Ők ketten tartoznak a kiszolgáló személyzetbe. Maga a szerkezet mindössze 3 mázsa. Érdekessége az volt számomra, hogy tele voltak szénnel, illetve a vitorla anyaga a mi általunk(sárkányrepülők) is használt anyag.

Vasárnap(ma) Hatvan triatlon sprint verseny.

Hideg vízű tó, erős szél, az előző napi programtól elcsigázott test és fej.

De nem hátráltam meg, sőt több mint 2 perrcel megjavítottam a sprint időmet.1.11.37:)

Maga az aktivity elég gázos volt. A hideg tóban neoprén nélkül úsztam-mert nincs- és bár job időt mentem mint hajdanában Tújvárosban. Nagyon elcsigázottan ültem bringára ahol egy k..va gyors bolyról kb 8 km-nél leszakadtam(egész héten rá sem ültem a vasra nem is xcsoda) nagy szomorúságomra.

Valahol mindíg becsúszik egy kis gixer amitől visszaesek. Ha nem szakadok le ettől az ominózus bolytól- megjegyzem csak fejben kellett volna ott lennem jobban- akkor két perccel jobbat megyek a végelszámolásban és ezzel a 10. helyett az 5. lehettem volna.Volna.

A verseny után beszélgettem társaimmal és akkor kaptam egy jó adalékot a bringás fordítók helyes abszolválására. Jelesül, hogy a fordító előtt kicsit agresszíven kell a bólyát megközelíteni és ha lehet akkor mindenképpen az elejével fordulni, a bólya után bedig a nyeregből kiállva kónuszon sprintelni pár másodpercet mert itt szakadnak le azok akik nem készülnek fel erre az akcióra. Mint én itt. Tandíj. Persze nem olyan könnyű ezt megcsinálni amikor amúgy is ki vagy tikkadva. Úgy stimuláltam magam, hogy azt mondogattam: most kell csinálni a dolgot mert pár perc múlva már vége lesz és bár elmúlik a szenvedés ott marad a hiányérzet, ha nem hozom ki magamból a maximumot.

Az úszásban is maradt, a bringában is és sajnos a futásban is. Nagyon kemény ez a három sport így egymás után.

Kell a még több tapasztalat és nyár vége felé amikor a szabadságról visszajövünk újra keményen fogok edzeni aztán ősszel egy jó versenyre benevezek ahol remélhetőleg ott tudok majd lenni testileg lelkileg.

Jövőre a dobogón akarok állni, kész. Ez az a sport ahol nincs szerencs faktor. Ott vagy ahová  az edzésmunkával tetted magad.

üdv

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.