Mátr az utazás is egy élmény volt, bár volt olyan is a kocsiban aki nem élvezte a 110 km/h-ás tempót és a szerpentint.

Korán kellett kelnünk mert nem akartunk előző este elutazni és a verseny rajtja 9.00-kor volt. 4 kor ébresztő 5 kor elindulás Toldi Mikitől(egy kicsit elszunyókált így csak 5.15-kor indultunk). Miki egy lelkes haver aki jövőre csatlakozik a csapatunkhoz. Egyébként nagyon jót ment, együtt jöttünk ki a vízből és az első fordítóig együtt mentünk. Erős volt és  csak azért nem hagyott ott út közben mert a tisztelet ezt diktálta. Na én a fordítónál otthagytam:)

A bringás pálya elején nem tudtam elképzelni mi történik. Nem forog a lábam, nem halad a bringa a pulzusom pedig az egekben????

A fordító után rájöttem! Amikor a következő 5 km-t 60-63 km/h sebességgel tettük meg.!!!

Hát a félpályáig emelkedőn mentünk kérem, csak optikailag nem érzékeltük. OK a második körre fejben már fel voltam készülve de így is kaptam az elejétől 4 percet a 20 km-en ami sokkk.

Hiába futottam a 3. legjobb időt(úgy, hogy kb 70-80 %-on mentem) csak a 7. helyre volt elég. Nem érdekelt, hogy ketten is megelőztek azok közül akiket szétvertem eddig minden versenyen. Most szórakozni mentem.

SZórakoztam is. Szép pályán futottunk, nagyrészt egy botanikus kertben, bár a talaj nekem szokatlanul kemény, fogós volt. Hiába no aki a sima aszfalthoz van szokva annak az erdei felázott talaj az puha.

Szép volt, jó volt.

Jövő hét végén záró verseny Fadd-Domboriban, berúgás és vége s szezonnek. Készülhetünk a félmaratonra és a maratonra.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.