Vértes Villapark

Maraton középtáv

M3 II. hely. Abszolút 24. hely.

Célom az volt, hogy a kategória legjobbjával megmérkőzzem. Nem jött el.

A versenyre erős hétből jöttem, kemény láberő és résztáv edzésekkel a hátam mögött. Az erő meg is volt, tehát nem baj ha kemény a hét, illetve nem biztos...

Elutaztunk Józsival előző nap, hogy aklimatizálódjunk és bejárjuk a pályát illetve azért, hogy ne a verseny napján kelljen vezetni 300 kilit. Szép szállás, jó kaja, jó hangulat. Így kezdődött. Megnéztük a starthelyet, beszélgettünk ismerősökkel, felbettük a startcsomagot és készülődtünk a terepszemlére.

A nevezési díjért cserébe kaptunk sok mindent. Kétszeri étkezést, tésztaparty és gulyás, szép zoknit, hell energiaitalt, két gélt a középtávra, kulacsot. Szerintem ez rendben van.

Összeszedtük a bringát aztán irány ki a pályára, ami még nem volt rendesen kijelölve, ezt be is néztük... Eltévedtünk már az elején, mert abban a hiszemben voltunk, hogy ugyanaz lesz az eleje mint tavaly, de nem az volt, így hamar szembe mentünk:). Elkapott egy szolíd jégeső, dörgött, és lassan kezdett hűlni a levegő, néhol majd megfagytam. Aztán 2 óra elteltével két túrista útbaigazított, hogy merre van a haza és toronyiránt haza. A pálya bejárás tehát félig meddig sikerült, viszont kétségtelenül hasznos volt, hiszen másnap a versenyen sokszor hasznos volt egy-egy kanyar, akadály, vagy pocsolya helzetének ismerete.

Este tészta, sör, bor. Tour de Azerbaijan. Nekem sajna fektemben elkezdett a jobb hajlítóm görcsölgetni. CSak sok volt a hét erőfejlesztése...?!

Másnap korán kelés, Tesco, reggeli készítés, szedelőzködés, pihizgetés stb. Aztán RAjtbeállás. Nem kellett nagyon tülekednem, mert összesen vagy 150-en voltunk a középtávon(sajnos) szerintem az előző napok esőzéseitől ijedtek meg sokan. Alaptalan volt, kiváló volt a pálya, helyenként persze volt sár, de attól szép a monti. LAssú rajt majd az szfeltról a murvára érve GO!!

Tervem az volt, hogy viszonylag egyenletes pedálterheléssel és EB pulzussal megyek végig, meglátom mire lesz elég.

Szenzációs formában éereztem magam az első körben. 1-20 ban mentem a fiatalokkal, korosztályom, de még a Master 1-2 sem nagyon mentek el. Egyenletesen tudtam nyomni, helyenként rivalizálva be-beállva kisebb fiatalokkal tarkított csoportba. Saját tempómban. A pedálterhelés érzésének kialakulása és folyamatos kontrollja idei hozadék, nagyon fontos, majdhogynem  első prioritással bír számomra. Peter Sagan sokat segített ebben amikor megnyerte a Gent -Welvegent és sokat mutatták amint tempót megy. Elgondolkodtam, figyeltem a mozgását és megvilágosodtam:). Azóta ha tempót kell menni mindíg rá gondolok és ez megnyugtat, erőt és ritmust ad, valamint segít a pedálerőre koncentrálnom.

Szóval az első kör frissen és üdén telt. Kiss Mónikával, Cseh Veronikával a számomra ismert versenyzőkkel akikkel együtt haladtam és ismerem a képességeiket. Egy darabig Wouter Cleppével is tekertem, kb 15 km-ig, aztán rákapcsolt és otthagyott minket. Tüdő problémákkal küszködik, ezért nem is ment hosszún. Azért a kategóriáját behúzta középen.

Tehát első kör, tiszta fejjel, de kevés ivással. Ezt a kulacs cserénél vettem észre amikor a kör végén felvettem a második kör kulacsát és félig volt az első!!

A mai távra 3 isogélt, egy iso koffeines gélt, egy nutrend koffeines gélt és egy taurin italt vittem, az is nutrendes. El is fogyott  mind.

Frissítőknél nem álltam meg. Vészhelyzet nem volt, képben voltam. A második kör nehezebb volt. Valamiért belassultam picit. Keveésbé tudtam terhelni a pedált, fáradtam. Mónika lemaradt tőlem, Veronika előttem vagy 100 méterrel segítőjével( legalábbis nekem úgy tűnt, hogy segítője). A kör közepe felé a nagy fehér köves méászásnál utólért a későbbi kategória győztesünk és egymás mellett toltuk a bringát a csúszós meredeken. Aztán végig előttem ment. Itt már voltak jelei annak, hogy izomzatomból valami hiányzik,. Mintha a görcsre lenne hajlamos. Itt még nem kapta be , de ismerős az az érzés, amikor a határon vagy. Nem jó jel, mert ez egyfajta leszabájzás. Nem is tudtam úgy nyomni mint az első körben.

Szépen látótávolságon kívülre került Gábor piros mezben. Aztán jöttek a meredek felfelékben a görcsök. Először a közelítőt csipkedte, majd a bal feszítőmet. Végül már csak kiállva tudtam menni elfogadhatónak mondható tempót, de az meg ugye savaz mint állat.

Azt mondtam magamnak: most van az, hogy le kell győznöm a testemet a fejemmel és valahogy elkerülve a görcsöket mennem kell. Úgy is tettem mentem amit lehetett, ha kellett kinyújtottam, ha kellett pihentette. Küszködtem, küzdöttem. Vissza is értem látótávolságba és láttam, hogy Roni és Gábor együtt mennek előttem. NA mondom akkor sziszifuszi erőfeszítéssel meg kell támadnom őket, de egyszerűen nem engedte a görcs, még a lefelében is húzta. Basszus.

KB egy perc hátránnyal értem be másodikként a célba.

Újabb tanulság. A verseny előtti napokban oda kell figyelni a magnézium kalcium B6 bevitelre és a folyadékra. Verseny közben inni kell!!!!!!! HA nem kívánod is és megfontolandó a koffeines gél használata, hiszen folyadék elvonó hatása ismert. Melegben semmi esetre sem szabad.

 Verseny után bringamosás, süti, banán stb.

Átöltözés, Józsi befutó, szintén második. Két ezüst egy autóban.

Eredményhirdetés, szocializálódás, pakolás és haza.

Autóban szakértés, elemzés, tanulságok.

Na, van min dolgozni Szilvásig és a Mátráig.

Hajrá

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.