Ha alapozás, akkor edzőtábor.

A helyszín sokáig kétséges volt, ugyanis Áron mesterünk Dél-Spanyolhont preferálta érthető módon, én pedig úgy döntöttem a végén, hogy nem hagyom cserben a kis montis csapatot és együtt megyünk táborozni.

A döntést sok szempontból elemeztem, vannak konklúziók, de azokat egyelőre megtartom magamnak.

Pénteken kerekedtünk fel öten, Iza, Danika, Boti, Atti és jómagam. Úgy terveztük, hogy este 9 körül érünk Varasdra szállásunkra amely a magyar határtól egy köpésre volt. Kicsit késtünk, de nem volt probléma. Vadregényes utolsó 30 km után rátaláltunk a helyre, Lepoglava falucskára. Az Éva panzió tulajdonosával elfogyasztottunk pár pohár vöröset a sajátjából aztán alvás. Reggel korán indulás, hiszen szombaton déltől már szerettük volna az első edzést megkezdeni.

Út közben akadt egy kis malőr. Az egyik autópálya parkolóba való megérkezésünk után annyira megörültem egy másik bringás csapatnak, hogy ugrottam ki az autóból kicsit beszélgetni a cseh fiúkkal. Aztán bementünk pisilni és kifelé jövet látom, hogy Danika tolja a pözsó buszunkat a parkolóban átlósan oda, ahol hagytam...

Hát mint kiderült, nem húztam be a kéziféket, a kisbuszunk szépen lassan hátragurult egy nyugdíjasokat szállító nagy busz lökhárítójának koccanva.

Volt kisebb tanakodás, aztán 50 eurós fájdalomdíj ellenében elhagytuk a helyszínt. Ezt és egy vacsoránkat a ViniBike egyesület fizette:) Köszönjük!

Marusicibe időben érkeztünk, köszöntünk, elfoglaltuk a szállást, kipakoltunk a szobáinkba és készülődtünk az edzésre. Atti Botival, Iza Danival én pedig egyedül laktam.

Az első edzést átmozgatónak, ismerkedőnek szántam, mintegy 80 kilit és 800 szintet mentünk, hogy ismerkedjenek sporttársaim a hellyel, gyönyörködhessenek a tájban. Napos idő volt kisebb felhőkkel, kb 13 fok hőmérséklettel, amelyet a héten átlagosnak is vehetünk, néhány nap kivételével. Volt olyan amikor 19-24 fokban tekerhettünk, kissé meg is pirulva. Nem bántuk egyáltalán.

Vasárnap betekertünk Split városába, kávéztunk a korzón, tekergőztünk az óváros sikátoraiban, majd hazafelé Omisban úgy döntöttünk, hogy a hegy belső útján jövünk haza, kisebb kanyarral. Danika itt elvált tőlünk és a tengerparti utat választva ment haza. Kicsivel több mint 5 órát tekertünk, jó edzés volt.

Egyébként minden megtett 100 kilométerre esett legalább 1000 méter szint, ezt simán be kell itt kalkulálni. Az átlagsebességek ezért nem mennek 20 fölé sokkal.

A közelben edzőtáborozott még két csapat, az egyikkel a GESU-sokkal szinte minden nap találkoztunk, többször is. Mindig szembe jöttek:)

Hétfőn Makarska, újabb 5 óra. Hazafelé én még elmentem a kis körre hátra, így egyedül fejeztem be az edzést. Aznap nem volt túl jó idő, csepergett néha és ez hűtött a kedélyeken.

Keddre pihenőnapot terveztünk. Busszal lementünk Makarskára, onnan át a Brac szigetre Sumartin városába. Ott bringára pattantunk és lazán átkerekeztünk Bol festői kikötőjébe. Ott Izával összevesztem, kibékültem, majd kávéztunk és vissza a szerpentinen. Danika itt úgy ment mint Kontador, mindenkit levert. Erre egy csomó tanú is volt. Egy birkanyáj:)

Sumartinban fürdőztek a fiatalok, fotózgattunk nevetgéltünk. A nap szépen sütött ránk, ami kellett is a hosszú gurulás után ahol jól összefagytunk.

Szerdán hosszú nap négyesben, (Danika háta sajnos az első napokban megfájdult, így nem sokat tudott edzeni, de legalább nyaralt. Nem edzett otthon  a bringával amellyel jött, ezért az ülés pozíció és minden szokatlan volt neki. Tanulság...)

Omis kiskör, Omis nagykör. Baklava!!!!!!!! 

Érdekes megfigyelni, hogy a Dinári hegységtől ill. az Alpoktól délre mennyire jó kávékat tudnak főzni, egyszerűen Isteni! Attival duplákat ittunk, nem tudtunk betelni vele. Olcsó és krémes. nyamm.

Csütörtök szinte ugyanaz, mint előző napon, kis forgalmú változatos kis és nagykör. Max annyi variációval, hogy esetenként más és más irányba mentünk, ezzel a terhelés elosztását változtatva.

Boti mente a leggyorsabb lefelét, 73 körüli maxxal.

A szumma számok a következőek(saját adataim)

27 óra tiszta edzésidő

566 tekert kilométer

6500 megmászott szint 

5+1 edzésnap

A tervezettől 3 nappal kevesebbet töltöttünk ott, mert egyrészt az idő elromlani látszott, másrészt Boti megfázott kicsit, harmadrészt Danika sem volt a topon.

Atti erős volt, mindig ő ment elöl. Iza napról napra jobban teljesített, a végén már lazán ment a lefelékben hatvannal!

Botond korához képest erősen ment, végig a felnőttekkel.( talán ezért gyengült le az immunrendszere kicsit) Daninak nagy tanulság, hogy az edzőtábor előtt komolyan kell venni az edzéseket, nem szabad a csodára várni. A tábor idejére fel kell készülni az ottani magas edzésterhelésre!

A táplálkozást úgy szerveztem, hogy minél tudatosabban és sport kompatibilisebben együnk, ezért reggelire omletet, barna kenyeret, lekvárt kértünk. Törekedtünk a magas szénhidrátbevitelre.

Ebédre csomagoltak mindenkinek barna kenyérből készült sonkás szendvicset, e mellé mindenki vitte a saját bevált szénhidrátforrását.

16 órára  közvetlenül edzés utánra tésztát kértünk, a glikogénraktárak gyors feltöltéséhez. Néha palacsintát.

A 19.30-as vacsora 90%-ban fehérje volt. Natur hús szeletek némi salátával vagy párolt brokkolival kelbimbóval. Az elején rizset is adtak, de azt lemondtam.

Atti és én vettük legkomolyabban a sportdiétát,  hazaérkezés után mindketten elértük a novemberben kitűzött testtömeg célunkat úgy, hogy izomtömeget nem veszítettünk csak zsírt!

Az "uzsonna " után általában pihiztünk, karbantartottunk, sétáltunk stb.

Első este Omisban meglátogattuk Kovács Mátét, emlékezett rám. Vacsiztunk és irány haza csucsulni.

A vacsik után a közös ebédlőnkben összeültünk, megbeszéltük a napot, szóbridzzseltünk, iszogattunk, nassolgattunk, majd alvás. Alvás előtt Attila és Boti elénekelte az altató nótájukat a nézését meg a járását...

A fiatalok filmezgettek én leggyakrabban 8.30-kor vízszintbe helyezkedtem és próbáltam regenerálódni.

Nagyon vártuk a reggeli omlettet, dobre dan-t, no problem repete-t.

Üdv

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.