http://www.homo-volans.hr/

As i promised i am going to say thank you for the croatian boys who helped  us as we were a good friends, and we are.

Tony and others. If you come to Hungary do not hesitate to write us to get an opportunity to requite your kindness.

I am sure that we will never forget this scevapcici party and our common activity in the fuck place ( ohh it sounds interesting).

Best regards  Zsolt

Na végre van időm leülni egy pár sort írni a túráról. A videót elkezdem vágni az is meglesz ma este talán.

A mai napon két pozitív dolog is ért mikor hazaértem a melóból: megkaptam végre az amatör csillagászok évkönyvét postán, a másik pedig, hogy a MME-től kaptam a házamra egy táblát melyen ez áll: Madárbarát kert. Büszke vagyok rá.

Na akkor Istria.

Az utazással kell kezdenem hiszen a szervezés gyorsra sikeredett és az egyetlen járható út az volt, ha Zsanér debrecenben felveszi Óriást aztán engem Nyíregyházán és úgy megyünk tovább Dunakeszire ahol találkozunk a többiekkel(felsorolás később).A terv első részével hála Zsanérnak nem is volt semmi gond, óramű pontossággal ment minden és főleg nagyon vidáman. Mindenkinek ajánlom, hogy ezzel a két taggal menjen el túrára mert jók a  fiúk(együtt is aludtak az első éjszaka).

Ezt nászajándéknak fotóztam a hedkóter melletti kocsma teraszán.

A találkozó az egy darabig váratott magára hiszen nem mentünk keszire hanem elindult mind a két különítmény, hogy Budaörsön az osannál majd összefutunk.Abban a kocsiban ült Bali, Peti, Attila, Endre és Feri.Ez sem sikerült mert valaki elnézte a kijárót és mi már csak a hírt kaptuk, hogy majd később Nagykanizsán találkozunk. A kedves olvasó rögtön gondolhatja ezek után, hogy az sem jött össze mert azt a kijárót meg mi beszélgettük el. Így aztán mondjuk OK majd a határon.

Nem ott sem sikerült mert nem volt sokáig parkoló. De aztán Zágrábnál összefutottunk barátainkkal akiktől néhány pondrót és sátrat átpakoltunk, hogy kényelmesebben utazhassanak.

Hajnal kettő körül érkeztünk meg a kempingünkbe ahol gyors sátorverés után aludtunk is egy keveset. Gabi horkol. De nem nagyon, csak annyira, hogy át kellett költöztetni egy másik helyre.

Reggel indulás a hedkóterbe ahol ismerős arcok és ismeretlen szendvicsek valamint vadkörték vártak(minden versenyző jó kis szendvicset és gyümölcsöt kapott a napra és egy elég jó pólót is.

Beneveztünk öten Feri, Óriás és Zsanér hobbiztak.Feri azért vett egy pólót de a végén csak otthagyta:)

Irány fel az Uckára teherautóval hárman, egy kocsival öten a többiek.10 km/ óra átlag.Mire felértünk már mindenki nyitva volt ezért csak az utolsó placcok egyikén nyithattunk. Nem baj úgy is későn indul az idő.Nem is lett baj. Aki még nem volt az Uckán annak elmondom, hogy egy 1300 méteres hegy igen meredek és kb 1100 szint van benne.

Egy rámpa és egy füves sziklás starthely plusz a hegy oldalában még egy lankásabb starthely amit ottjártunkkor az ernyősök használtak előszeretettel.

A verseny 2. napja nekünk az első mert egyet kihagytunk mivel később jöttünk.Dogleg feladat sok fordulóponttal, cél a hivatalos leszálló. A nap elején még nem gondoltuk, hogy nagyon jó lehet az idő de nagyon jó lett.

Először is a starthelyen néhány fakó keselyű jelezte, hogy fent lehet maradni sőt...

Másodszor maga a start is egy nagy élmény innen.

Harmadszor a tenger nagyon szép hátteret festett.

A feladaton az első három fordulópont nem okozott nagy fejtörést illetve nekem egy kisebbfajta lassulást azért igen a harmadik előtt egy gyenge emelés.

A nap csodája az a 4. fp után jött ahonnan csak siklani kellett az 5.-ig majd onnan szintén csak siklani a célba.Végig nyomta mindenki amennyire csak merte a dobálós időben jómagam airspeed 100 ig mertem vagy még egy kicsit lassabban.

Endre sajnos megszivatta magát a műszerével, Attila odafelé szállt le  szintén a célban.

A pontozás nagyon érdekesre sikeredett(az értékelők az early bird pontokat egy kicsit túllőtték így az a szlovén fiú aki 22 perccel lassúbb volt nálam a célban vagy 70 ponttal többet kapott ...ki érti ezt?

Este mulatság evés ivás beszélgetés a starthelyen amely mintegy 100 méterre volt a sátrainktól.

Második nap szintén Ucka de az előző napi pontozási dolgok kiiktatására másik starthelyen nyitottunk, erre a rendezőség -felszólalásomra- lehetőséget adott.

Ez így már jobban működött elsőkként emelkedtünk a levegőbe  Balival és még nem sejtve a 2. éás 3. fordulópont körüli stabilitást talán a második kapun jöttünk is kifelé.

1900 ról leküzdöttem magam 1700-ra mert légtér volt ott éppen aztán onnan irány az első Fp ott már szóródott a mezőny a 2 Fp nál a vezető hármas mögött voltam kb 500 méterrel.

Kicsit később utólértem őket és Primoz valamint Mátyás le is korrodált úgyhogy Balival ketten mentünk tovább a stabilitás felé.

A harmadiknál volt egy jó. Bali tőlem jobbra 100 minuszban én egy dombon álló falut vettem célba így siklottunk egy zöld völgy felé. Egyszer csak azt mondja: enyhén emelkedő völgy , befúj a szél, a végén hegytorlasz, fölötte cumó egyértelmű.Menjünk oda odamentünk és beindult. Hamar én kerültem alulra hiszen ő volt közelebb hozzá és amíg én odamentem ő már körözte is. Tekertük amíg normális volt aztán mentünk de már érezni lehetett, hogy minden forró és nem túl labilis. A rendezőség gyakran hangoztatta hogyha a tenger befúl akkor ez lehet. Leszálltunk annak reményében, hogy ő nyert én vagyok a második de sajnos kiderült, hogy Primoz kikeveredett a rohadásból és tovább siklott mint mi néhány km-rel.

Ja és most jön az a rész amit angolul is le kell majd írnom, hiszen a már említett horvát vendéglátóink is várják a beszámolómat.

Leszállás után elkezdtük organizálni a visszaszállítást és kiderült , hogy a Balázs leszállását látta egy csapat munkás akik egy közeli házon dolgoztak éppen akik a főnök fiának Toninak a vezetésével felszedték Balázst leitatták finom pályinkával és jöttek értem. Mire hozzám értek a platós teherautó már kézifékkel fordult a presszó előtt és bemutatkozás helyett már kaptam is a meggyágyas pálinkát két pofára. Aztán elindultunk Tonihoz ahol vételeztünk egyet s mást a bulihoz és vissza az építkezésre ahol sült a hús folyt a bor, szólt atangóharmonika amit a tiszteletünkre hoztak elő, még ki is próbáltam.

Fő fogásnap sörrel flambírozott scsevapcsicsát ettünk paradicsomsalátávak kenyérrel aztán sör és lassan feszélyezve búcsú. Toni és csapata eljísért bennünket egy fuck place -re ahol beszégettünk egyet a fiúkkal erről arról aztán hazavittek a hedkóterbe és kész.

Nem volt semmi ez a nap sem. Jó repülés után jól esik a szórakozás ahogy a közmondás tartja.

A harmadik nap Raspadalnica start, felhős összeállós idő, Kb fél óra jobbra girhelős életbenmaradás után bejött a zivi irány az első Fp utáni leszálló. Nap törölve.

Fent egy kis kaja, beszélgetés, kaja, beszélgetés aztán le a záróbulira. A lefelé úton Sebasztian loeb Balázs vezetett aki feltett szándéka szerint mindenkit el akart pusztítani a tempójával.Aikor végre lecsillapodotta lelke akkor meg egy szemből érkező Nivás rendező csaj ahogy meglátott bennünket beletaposotta fékbe egy neki jobbos kanyarban, keresztbe csúszott a sávunkba, megtapadt és akkor ütközött nekünk. Nem lehetett elkerülni az ütközést  hiszen ha még jobban lehúzódunk akor leesünk az útról az pedig pörgéssel fenyegetett.

Károk felmérése... mi lett volna ha... mondatok, szemrehányó tekintetek, papírozás.

Végre záróbuli.Roston halfilé, tenger gyümölcse, süti. fehér bor vörös bor.

A rendezőség nem volt gyakorlott sem a feladatkitűzésben sem az értékelésben de szerettek bennünket és ez a lényeg.

Végezetül Zsanér szavait idézném: vannak olyan túrák amik nyomot hagynak benned, na ez egy ilyen volt.

Várjátok a videót és a többi résztvevő is írjon néhány mondatot.

2010.06.25 naplemente idején

Egy zöld katlan peremén ülünk -Buzet környékén a Raspadalnica starthelyen- amely mélyén egy kis dombon kivilágított, ősi időket idéző városka áll békésen. Valahonnan ütemes, igényes zene szól. Balra tőlünk magasodik az Ucka mely titokzatosan rejti el az avatatlanok szemei elől  az Adria hűs hullámait.Nagyon boldogok vagyunk hiszen jó az idő jókat repülünk és a társaság amely összeverődött nem tudja magát nem jól érezni.

Egyszer csak mint egy álomban a kemping felől takarásból megjelenik egy hölgykoszorú- némelyik meztelen, valakin csak egy szál könnyű selyem ruha- mint a szirének akik tudják, hogy a kiéhezett vándorok most vajon mire várnak nagy békességükben. Van köztük fekete is.

Az egyik megszólal: TIK IS MAGYAROK VAGYTOK!!!!!!!!!!!!!!!  

Ennyit bevezetőül a többit majd este írom le  a túránkról amelyik nem is lehetett volna jobb.

Jó hely, jó időjárás, jó emberek.

Nagyon sok dolog történt majd megpróbálom őket sorba szedni illetve a többi résztvevőt is arra buzdítom, hogy küldje el címemre a saját útleírását ezzel is színesítve a képet az itthonmaradottak számára.

to be continued....ahogy a művelt szlovák mondaná

Videóm nincs mert az első két szar napomon elő sem tudtam venni, az utolsó napon pedig otthon felejtettem pedig lett volna mit felvenni.

Az első nap.

Várakozáson felüli kék idő. Előző nap sőt  a versenyt megelőző hetekben egyfojtában esett ezért elképzelni sem tudtuk, hogy lehet valami komoly de lett 3 napból három versenynap.

Az első napon  balszerencsésen rosszat húztam és míg a többiek mentek 130 km-t én 10-nél vakargattam a fejemet.Kész.Ráfogtam a balszerencsémre.

2. nap

Az előző nap traumáját egy napnyeréssel szerettem volna meggyógyítani csak az volt a baj, hogy ugyanazt a hibát elkövettem  amit Őcsényben a Nemzetin. Jelesül a kitekerő termikből ítéltem meg a napot ami ott sem jött be mert az első 5 méteres lift után csak szakadozott fosokat találtam. Na itt detto. A kapuzás 5 pontos lett. Elsőnek mentem bár early bird pont nem volt, de departure az viszont játszhatott volna ha mondjuk nem hagyok ott 800-on egy 80 centit.Hülye.A végeredmény padló 20 km-nél.JAAAAAJ.Gondoltam végem van.Ezt nem tudtam mire fogni:) Azt mondtam magamban leszállás után, hogy aki ilyen napot el tud cseszni az mindenre képes és dühös voltam egy kicsit.

De bölcsen, az elhamarkodott döntés helyett átgondoltam a dolgokat  és immár full motiváltan irány a 3. nap.,

Na ez ott volt, úgy is mondhatnám, hogy ez odabaszott:)

Hamar a levegőben, kitapasztaltam a lifteket és felmértem a terepet, merre van észak és dél:) Minden a helyére került, és az sem volt mellékes, hogy végre hazai tócsák fölött repülhettem. A feladat Hszoboszló-Máriapócs- Mándok tört vonalú céltáv.

Hadd menjen.

Iszonyat jól eltalált kapu, felhőből( csak egy kicsit) néhány másodperces késéssel.

Volt szerencsém az elején Balival menni amíg bírtam, de 30 km-nél eltünt aszemem elől. Ez a gyerek tényleg chunky ahogy Davis Straub mondta róla OZ-ban.

Jó első szár, illetve éppen a forulópont előtt 4-5 km-re egy kis padló kb 250. Nem esett jól, de ott voltam és kesztyű nélküli kezecskéimmel vizet facsarva ugyan a kormányrúdból de feljöttem és rögtön fel magosba.

Onnan már minden minden rendben ,de amíg lent szötymörögtem, Peti aki megnyerte élete első versenynapját rám tett vagy 20 percet. Bárkitől irigyeltem volna de tőle nem.(na jó azért én sem éreztem volna szarul magam, ha megnyerem ugyanis én sem nyertem még napot soha)

A végén mivel Petit már sanszmentes volt utólérnem úgy alakítottam, hogy a célba magasan érjek, hogy forduljak és jöjjek vissza amit tudok. Sikerült is és bár a szél ami odafelé 15 km-es volt mérséklődött 6-7 km-esre az emelések is begyengültek, úgyhogy alig jöttem egy két falunyit, le kellett szállnom.

És most jött a csattanó, az autóm Debrecenben én Papon és esteledik. Bali és Kenderes Zoli megtaláltak elmentünk Petit felvenni, csak éppen beleragadtunk a sárba úgy ahogy voltunk rönó trafikostól a cigánytelep tőszomszédságában. Gáz.

Kicsődült a falu apraja-nagyja, hogy segítsen de hiába jött ki Lakatos Dániel és pereputtya az autó nem mozdult pedig még Kendi is noszogatta a rossz térdével.

Kisvártatva Bali elment és hozott egy traktort. Na ez volt az a pillanat amikor szörnyen megbántam, hogy nem volt ott a kamera hiszen a sok purgyé az előtérben- az egyik tanult vizen járni de nem sikerült neki és bokáig gázolt a pocsolyában-és a domb mögül előkerült a traktor későbbi megmentőnk nagy rakás lucernabálával a pótkocsin.

Mesébe illő idill.

Kirántotta a kocsit a tengelyig érő posványból aztán usgyi haza. Sült hal chardonnay, cserszegi fűszeres, smack leves full service.

Közben Takácsi Géza Ökrös Laci és Szobonya Józsi a feleségemmet felvette aki nem volt rest és elment az autóért debrővármegyébe, hurkalandba és hazahozta.

Mindjárt meghálálom neki.

Szóval a napot hivatalosan is csokinapnak nyílvánítom és járom tovább a sárkányrepülés rögös de kolbásszal kirakott útját.

Mindenkit szeretek.

http://picasaweb.google.com/jedzowata

Ma nem bírtuk tovább és elmentünk ülni a lejtőre. Gyanús volt a dolog mert a meteor a GFS-en és a gurun is erős szelet adott, amikor pedig útközben Elek hívott, a webcamerán ernyőst látott a levegőben.?? Nem is lett másként. Alig fújó nyugatias, ami nem a legtutibb Tokajban.

Mire felértünk egy szlovák barátunk már nyitotta a repcsijét a betonon?? Nem tudtam megkérdezni, hogy miért itt nyit és azt sem, hogy felcseréli-e a szlovák állampolgárságot a magyarra, ellenben Óriás jelbeszéddel megkérdezte, hogy Juraj(tudjátok a Sladky) repül- e mire a válasz jelbeszéddel az volt, hogy nem mert kisgyermeke született( szerintem minden gyerek kicsin születik, nem??)

A startja és a leszállása mintaszerű volt a közte lévő 1 perc szinte eseménytelen.Aztán jöttem én. Start és egy bitang 2 méterben fel alapra 1000. Na ez a magyar virtus. Ennyi is volt az erős termikekből aznapra. Ezután csak gyengébb, a talajtól a nedvességtartalmuk miatt nagyon nehezen megválni akaró buborékokban mondhatni nem is buborékokban hanem olyan alaktalan tejszínhabdísszerű izékben emelkedgettünk.Volt szerencsém végre az egyik oktatómmal együtt tekerni. Ha hiszitek, ha nem Óriással akivel kb 14 éve repülünk egymás mellett, most voltam igazán először testközelben(egyszer kicsit közelebb is a kelleténél. Na nem beszari a bácsi. Én annál jobban beszartam amikor néhány méterrel zúgott el a combatjának jobb szárnyvége az enyém mellett. Na és ha nekem jön, tiszta sár lett volna a rövidgatyám annyi víz van arrafelé momentán.

Jó volt na.

 Írtam egy pár gondolatot a tiszatavi családi kirándulásunkról, aztán a video feltöltésekor valahogyan letöröltem.Másodszor már nincs türelmem olyan szépen fogalmazni ezért csak a lényeget írom le. A Tiszató már régen benne volt a tervben de soha nem jött ki a lépés mert mindíg menni kellett repülni. Most, hogy sittes az idő már egy hónapja bevállaltam és nem bántam meg(persze ha pattantak volna a kumók akkor megevett volna a fene) mert sok szép és érdekes madarat figyelhettünk meg egy csónaktúra alkalmával.

A madár tanösvény  a magas vízállás miatt szó szerint elúszott ezért beültünk egy paraszt csónakjába aki büdös is volt penészes is volt a képe de legalább értett valamicskét a madarakhoz(ja és állandóan telefonált).

Láttunk sok kócsagot, szürke gémet, szárcsát és apró madarakat amelyekről fogalmam sem volt hogy milyen fajok egyedei, de ez sem őket sem minken nem zavart igazán.

A Tiszató után elmentünk a Hortobágyra és megnéztük az ősi magyar háziállat kiállítást majd desszertként a madárkórházat és annak kifutóját illetve röpdéjét.  Na az elég jó volt. Testközelből sok gólya és ölyvek, sasok, hollók, baglyok.

Aki arra jár feltétlenül nézzen be, de egész napos programnak sem utolsó.

Kisgyermekesek se féljenek mert pl a madárkórház magas színvonalu játszóteret építtetett csúszdákkal kis tavacskákkal hintákkal stb.

Támogasssátok az alapítványukat ha tehetitek:

59900029-10001868

Hortobágy Petőfi tér 6

Madárkórház Alapítvány

Tegnap este a feladat után hazajöttünk, galád módon nem maradtunk végig de már mindenkinek tele lett a töke ezzel a szar idővel és vágytunk a családhoz.

Matkóra biztosan viszem őket.

A tegnapi feladattal kapcsolatban kell írnom pár gondolatot, ugyanis igen tanulságos volt.

Először is az első vontatásomnál a vontatópilóta 480 méteren a nagy kék semmiben leintett a helyenként 40 km-es szélben úgy, hogy esélyem sem volt bármit is elérni előre ugye nem megy hátra pedig ilyen alacsonyan nem kezdek el sodródni csak ha van valami. Nem volt. Leszállás után odajött hozzám és elnézést kért, de a vontatójegyet persze nem adta vissza.Nem baj itthon marad.

A második vontatásban azt hiszem nem fordultunk, egy iszonyú erős motoros húzott úgyhogy nyíl egyenesen mentünk bele a később atom erős maggal rendelkező termikbe.Leoldás után nem volt semmi dolgom, minthogy csodálkozzak a varió értékein amit mindenki megtahet ha seeyou-n megnézi.

http://www.xcontest.org/hungary/repulesek/reszletei:BZS/14.5.2010/11:36

Elárulom, Ausztrál értékeket lehet látni stabil 5 méter volt, vagy csak álmodtam??

Na ezzel meg is pecsételődött a napom sorsa- mondom magamban :ilyen erős termikek között én bizony airspeed 100-zal fogok közlekedni.

Hamar alapon voltam, de a 13.45-ös kaput amelyen Elek, Balika, Szaász Peti kimentek már nem tudtam elcsípni, de sebaj majd utólérjük őket-"ahogyan azt Móriczka elkérdezi"(Besenyő csalaád)

Meg kellett várnom a 14.00-ás kaput ami nem volt egyszerű ha figyelembe vesszük azt, hogy az ordenáré szembeszélben nem haladtak a repcsik(1:3). A kapun idő előtt átlépve egy kilométerrel voltam alapon de ugyebár vissza kellett jönni azt az egy kilométert ami nem volt egyszerű a már vázolt szél miatt és a helyenként található féreglyukak miatt amelyekben a varió olyan mély hangon dalolászott mint Varga Fecó új csaja a Filipó pálinkái után:).Hogy szavam ne felejtsem elindultam vissza, hogy újra ki majd belépjek 13.56 perc tájékán. Visszaértem 1000-en 13.59.kor egy percem volt a kilépés előtt, hogy emelkedjek valamicskét ami nem nagyon sikerült, de nem volt gáz mert a kurzus egy oláh felhővel kezdődött melyenn alapon már várakozott valaki csak azt nem tudom mire amikor már kapun belül volt (13.45) ezt ő majd jobban meg tudja válaszolni azt hiszem egyébként fel sem ismertem.

A kapu előtti történések:a kapun kívűl méterekkel az óra elüti a 14.00-t, egy bal 180 fokos forduló és bent vagyok a kapun. Szerintem kurva jól sikerült -időben igen magasságban nem-.

Na aztán jött a fekete leves:gyakorlatilag nem volt más értelmes kémény a következő 80 km.en csak amorf félfánkok amelyek sohasem voltak meg teljes körön hiába rendelkeztek néha hatalmas energiával.

Teljesen depressziós voltam mert azt hittem, hogy olyan béna vagyok, hogy egymás után 3-4 felhő alatt nem találom meg a nagyot körben csak a széleiben fostorgok, de leszállás után mindenkinek az volt a véleménye, hogy a szakadozott vizes buborékok napja volt ez a nap, a start utáni emelést csak átverésként kaptam . Köszönöm.

Rakok majd fel egy videót is az első napi célban eltöltött percekről.ha lesz energiám összevágni ill. ha Óriás hazaér mert ő 1 éjszakával többet maradt.

Szép a Gemenci erdő Kádár elvtárs.

Igen eddig sajnos hat itt töltött napból csak kettőt repültünk de a második is csak igen nagy jóindulattal nevezhető versenynapnak hiszen az L max 20-30 km lehetett.

A napot optimistán inditottuk 11-kor nyitva a starthelyen.12.15 kor indult a start és a levegőbe emelkedünk aztán az első startból sokan vissza is estünk és keserű szájízzel konstatáltuk, hogy az alap 600 körül van. Közben a cél irányában már össze is állt.

Sokan nem is startoltak 2.-at hanem bepakoltak. Aki még bízott az ügyben az ismét nekiindult, és nullákban, fingokban tekerve elballonozott 10-20 km-re.

Aztán leszakadt az ég, pár pilótának még a gépét sem sikerült összecsomagolni az eső előtt, ők a gépük alatt várták a visszaszállítást.

Hamar vissza is érünk a hatalmas távokról:(

Biztosra vehető volt, hogy a feladatot érvénytelennek minősíti a rendezőség hiszen azért valljuk be nem így néz ki egy igazi versenynap.

Jelen állás szerint mégiscsak érvényesnek tekintik a napot ami szerintem komolytalan. Nem beszélve arról, hogy az esélyegyenlőség néha csorbát szenvedett ami a leoldási zónát és magasságot illeti.

Szóval továbbra is esős zivataros az idő.Sajnos.

Na ez van. 

Az van, hogy szar az idő a javából.Bár tegnap volt egy rövid versenyfeladat de nem gyógyította be az első három átlebzselt nap sebeit.

Nem ezért jöttünk.

Gondolkozzunk pozitívan és elemezzük ki inkább a tegnapi napot.

A feladat egy tört vonalú céltáv Fahegyre Pusztaszabolcs fordulóval, hogy a TMA-t elkerüljük.

Szóval trükkös legalábbis annak aki agyal rajta egy kicsit, ugyanis a feladattűzők okosan az első FP-ra entry 25 km-es kezdést adtak ami annyit jelent, hogy ha idejében a levegőbe jutsz akkor az első kapura egészen hátszelesként értelmezhető a táv és onnan már egészen más a leányzó fekvése ugyebár.

Ez egyedül Balinak jött össze, bár Endre Elek és én is így szerettük volna de nem úgy megy az mindíg ahogyan azt Móriczka elkérdezi. Én speciel az első vontatás után gyengének ítéltem a napot és a bizonytalan gyenge sodródás helyett visszaszálltam a jobb reményében ami be is jött, de majdhogynem lekéstem az utolsó kaput Elekkel együtt akivel a pályán fej fej mellett haladtunk többször is pozíciót váltva de a végjáték neki jött ki jobban és egy perccel jobbat ment.

A feladat nekem úgy tűnt mintha gyorsítva néztem volna egy filmet. Semmire nem volt időm csak menni menni. Pedig érdekes volt ahogy az M6 ostól balra pest felé a velencei tó látványával megérkeztünk Farkashegyre.

10 pilóta volt a célban elsőnek Óriás aki 11 év kihagyás után jött vissza repülni, de olyan arca van mintha el sem tünt volna. Szeretjük.

A végeredmény papírforma: Balika, Elek, én, Peti, Óriás, Imi király ,Kiss Atti, Endre ,Zsanér, Kenderes Zoli.

A nap érdekességei, Kenderes Zoli a levegőben egy agresszív gyorsításnál eltörte a kormányrúdját, valamint a leszállásra koncentrálás helyett átkozta a földön lévőket amiért nem mutatta neki senki a szél irányát, de végül életében először célban volt versenyen ráadásul elég szépen le is szállt.

El is fogjuk verni a seggét ahogyan Sanyikának is at első 100-asáért csak még várunk, hogy minél több ütő ember legyen.

Ma megint esik, holnap talán repülhető a többit nem tudjuk, mindenesetre az időjárás szar.

Megérkeztünk a Nemzeti helyszínére, páran repültek is délután, de nem volt túl nagy kaland.Este kb éjfélig dumálgattunk, aztán bekucorodtunk a sátrainkba ahol elég hideg volt(hoztam hősugárzót úgyhigy legalábba bekuckózás negyedórájában jó volt az idő.

Ma reggelre bedeszkázták az eget, Óriás hányt az éjszaka mert össszeszedett valami vírust.Nincs túl jól.

Csak reménykedünk, hogy kijavul az idő de most még vigasztalan.

Mindenki elfoglalja magát valamivel, Elek, Takácsi, Tóni ultizik, páran az óriás pondróját nézegetik, az ebédlőben gyerekszülinap.

folyt.köv

A legegyszerűbb program itt található

http://www.maxpunkte.de/download.html

Ezen kívül van még sok Pl. SeeYou; Flychart  ki melyiket szereti

Kezdjük a MaxPunke-val.

Töltsd le a maxpunkte 5.1 setup nevű file-t és metsd le magadnak, majd futtasd.

Ha sikerült akkor az saztalon helyezz el egy parancsikont(a futtatás közben rákérdez, hogy elhelyezze-e? miért ne elfér nem,de.

Ha ez megvan akkor nyissuk is ki a programot.

Csatlakoztassuk a Garmin GPS-ünket USB-n keresztül(ha van USB driverünk) ha nincs driver akkor jó lesz a soros port is, csak valahogy csatlakoztassuk már végre:)

Kattintsunk a "készülékből kiolvasás "fülre.

Jelöljük ki, hogy milyen kütyünk van és miből szeretnénk kiolvastatni a felajánlottak közül, esetünkben két kattintás a "Garmin GPS"-re.

Ezután az új ablakban katt a GPS tipusának lekérdezésére.

Beolvassa az adatokat és megyünk tovább lépésről lépésre értelem szerint  egészen addig amíg IGC file-t nem csináltunk a letöltött tracklogokból.

Tracklogok letöltése, IGC file mentése( be kell tallóznunk, hogy hová mentse a gépünkre a távjainkat.

Nos ha ezzel megvagyunk akkor a Maxpunkte megtette amit tőle vártunk, mehetünk tovább az MKK lapjára.

http://www.xcontest.org/hungary/

Regisztrálunk, adunk magunknak felhasználónevet, jelszót, becenevet és már neveztünk is a versenyre.

Bejelentkezünk az imént megadott adatainkkal aztán a legördülő pontok közül kiválasztjuk a távigazolás-t.

Betallózzuk neki az elmentett IGC file-t és mehet.Új ablak nyílik itt megint végigmegyünk a procedúrán, írhatunk a repülésünkről, fotót tehetünk fel mellé stb. ezzel kész is vagyunk,ok.

Kilépünk a programból és kis idő múlva amikor ismét ránézünk akkor ott lesz a repülésünk a többieké mellett lepontozve szépen.

ha valahol nem tudsz tovább menni hívj  203224087

www.myactioncam.hu

A linken profi kamerákat lehet nézegetni, az egyiket magam is láttam működés közben Ausztráliában ugyanis Lucas ilyennel videózott égen földön, és az utolsó napon kipróbáltuk a forbesi strand úszómedencéjében is.Az övé a GoPro helmet Hero volt ha jól emlékszem.

Az egyik ausztrál videómon látszik is amint éppen dolgozik vele.

A felvételek minősége jó, könnyen kezelhető és kicsi, de ki....ott drága.

ennyi

Köszönöm Xintiának és Biankának, hogy mellettem voltak magányomban Nyírturán.

Üdvözlöm őket

Mindenképpen le kell írnom a gondolataimat a Nyikomi túrával kapcsolatban.

Az, hogy menni kellett beigazolódott hiszen a hidegtől eltekintve -ami ellen felkészüléssel védekezni lehetett volna - a körülmények ideálisak voltak.( venni kell egy zárt bukót arcüreg ellen, és le kell másolni Balika kézvédőjét)

A hegyről elég biztonságosan ki lehetett emelkedni és el lehetett indulni a lerohadás kockázata nélkül. Nem hiába mondja azt Bertók attila, hogy a világ legjobb repülős helye a Nyikom. A magas alapnak  illetve a magas légrétegekben uralkodó viszonyoknak köszönhetően nagyon jó siklószámokat lehetett realizálni nem utolsó sorban a 20 km-es nyugat-északnyugati szél jóvoltából.(ami aztán átállt délnyugatira)

Ami hiányzott az a társaság a levegőben, ilyet is ritkán írok hiszen köztudottan jobban szeretek egyedül repülni, de most egy rádiókapcsolat megoldotta volna azokat a motivációs problémákat amelyek fennálltak. Arról nem is beszélve, hogy egy boly tegnap aranyat ért volna amikor a nagy kékeket kellett átütni mondjuk Mezőkövesd környékén. Bár az is lehet, hogy ha van rádiónk akkor hagyom magam befolyásolni és megyek a hegyek mentén ami szerintem nem lett volna jobb.

Az alföld a vizes területek ellenére meglátásom szerint jól dolgozott csak a periódusokat kellett figyelni és felvenni a ritmust. Egyébként a repülés közbeni időjárásváltozáso ritmusának felismerése szerintem döntő momentum a hosszú repülések alkalmával.

A repülést három fázisra, részre bontanám.

1. A start utáni kiemelkedés és az első 20 km.

A nyikom adottságait jól mutatta az ábra, szinte minden tapasztalt pilóta el tudott indulni. Az első kilóméterekben óvatosan kóstolgattam a napot és próbáltam kiverni a fejemből a lerohadás lehetőségének minden csíráját. Ezt már majdnem sikerült megvalósítani amikor a hegyet otthagyva az alföldön jött a

2. rész ami Mezőkövesd fölötti 270 méterre rohadással kezdődött és már-már feladva a reményt a hidegre fogva a fiaskót a leszállás is benne volt a pakliban. De hála istennek az alacsonyan kiengedett ujjaimnak köszönhetően visszatért a remény és fél óra küszködés után újra jó pozícióban, pattanó felhőket látva magam előtt vissza tért a motiváció is. Be lehet érni Nyíregyházára -gondoltam.

3. Hajdúnánás előtt valahol a  tiszaújvárosi erőmű körül jött a gondolat, hogy meg lehet csinálni a Garbolci 230-at is. Ezt az is erősítette, hogy az előbb említett Hajdúnánás-ami hazai terepnek mondható hiszen számtalan 100 körüli háromszög alkalmával repültem már arra-egy igen jó kb 30 kilométer+ siklással, delfinezéssel fogadott.

Sajnos ezzel egyidőben a reptér elkezdett vonzani és agyam úgy értékelte, hogy megvan a feladat miközben arcom, kezem újra hibernálódott.

Próbáltam erőt venni magamon de azt a felhőt amit kinéztem Nyh DK irányban nem értem el- annak köszönhetően hogy Hajdúnánásról hazafelé sok 3 métert csak a kormányrúd előretolásával vettem tudomásul és nem álltam meg tekerni- mert nem is sejtettem, hogy a tavasz ellenére ilyen sokáig repülhető lesz az idő- ezzel drága magasságot pazaroltam el. Azt hittem sietni kell mert úgy értékeltem, hogy 5 félhat körül vége lesz az időnek. Nem lett. Az ernyősök 7 után még repültek.Ha ott egy kicsit bölcsebb tudott volna tudatom maradni vagy fagyálló folyik ereimben tuti, hogy megcsípem azt a bizonyos felhőt és onnan a határig meg sem állhattam volna, de mint tudjuk a ha-val kezdődő mondatoknak csak a jövőre van kihatásuk a múltra csekély.

Ez a szép ebben a sportban. Mindig tanulunk.

De mikor leszünk már végre doktorok???

Egy biztos a Nyikomon lévő repülős aktivitás nagyon jó látvány volt.

A Moyes  mintájára gyártattam néhány kioldót, hogy a klubban lecseréljük a régi rendszerűeket amelyek nagy erőt igényeltek vészhelyzeti oldáskor.

Maradt pár darab, akit érdekel a dolog igényelhet, Dunaújban átvehető.

Az alu munkát a nyíregyházi reptér lemezes műhelyében csinálta az a fiú aki többek között Pepinek is gyárt alu alkatrészeket.A kioldó tüskét az USA-ból rendeltük, a varrást és a dynema zsinórt az intrudair ejtőernyős cég biztosította.

http://www.allezbase.com/videos/Ready_To_Go.wmv