NA végre láthattam a köcsög barátaim ábrázatát. Teljesen feltöltődtem, van akit meg is untam ez alatt a négy nap alatt:)

A lényeg az, hogy újra van repülős hír. És jó hír. A pise csikikupa első fordulója jó időben, jó helyen  zajlott. A f.sznak sem lett volna kedve több száz km-t utazni.Mindenki jókat repült, én kiváltképpen elégedett vagyok magammal. Bár az igazsághoz hozzá tartozik a második napi beszarás is amit takargatni nem is akarok inkább elemezni és tanulni belőle.

Ha konklúziót akarok akkor azt írom, hogy aki fejben és testben is erős az a jó pilóta. Ez a páros ritkán van együtt az ember életében, azokat a pillanatokat viszont ki kell használnunk!

A célom az volt a verseny előtt, hogy ebből a találkozóból merítek motivációt a szezonra ami be is jött, hiszen a jó repülések megerősítettek abban, hogy -bár egy halom szar géppel repültem- ott vagyok ahol lenni akarok, és tudásom szerint lennem kell.

Az pedig, hogy 3000 méteres felhőalap mellett repülhettünk csak hab a  tortán. Amikor majd fent lesznek a track-ek az MKK-n akkor majd lehet elemezni a napokat.

Főleg az első és az utolsó nap érdekel, hiszen ott voltam elememben. Az utolsó napot könnyű szerrel nyerhettem volna ha.... az utolsó termikben nem vagyok kishitű és nem hiszem azt, hogy az idő a végét járja és nem forgok a fél/ egy méterekben 10 percig hanem arrébb megyek és a két méterben fele időben értem volna el a biztionságos végsikláshoz szükséges magasságot. De ez a szép ebben a sportban.  Ja és a gépem... az egy haolm kaka ebben az állapotában. Abszolút asszimetrikus- nem is értem, hogy krisztián miért nem állította be normálisan???- na mindegy majd és csinálok belőle repülőt. Szép lassan beállítom majd neutrálisra és akkor nem lesz annira fárasztó a full gázos siklásokban. Jelen pillanatban a váltó behúzásakor azonnal jobbra szeretne menni és csak kemény ellenkormányzással megy egyenesen ami 100 körül igen fárasztó.

Annak viszont nagyon örülök, hogy  a relatíve nagy felületi terhelés ellenére nem emelkedem rosszul sőt mondhatom, hogy jól. Csak a nagy gépekkel repülők emelkednek jobban, de azok is csak akkor ha akarom:).

A siklási teljesítménye persze rosszabb mint a top milliós repcsiknek de legalább van mire fogni.

A 3. hely a magyar mezőnyben nekem negyon is megfelel bár nyílván szívesen megverem Balázst és Endrét is alkalomadtán.

Ehhez viszont az olyan napokat ki kell hagynom mint pl a 2. nap volt ezen a versenyen.

Az úgy volt, hogy kvakkal vontattam és kifogtunk egy olyan  turbulens periódust amikor többet álltam fejen mint talpon, az ernyő a kötélen többet volt nyitva mint zárva és ehhez még hozzáadódott- amit csak a földön vettem észre- hogy a felfüggesztésemre került egy hurok amitől  magasra kerültem és nem is voltam képes állítani az állásszögemet és ettől olyan diszkomfortérzettel együttjáró halálfélelmem lett, hogy nem is vontattam másikat. A műszertartóm is eltört az egyik fickándozáskor.

Az utolsó napi kegyetlen gyors repülésemkor sajnáltam csak igazán ezt a kihagyott napot, na mindegy hátha el lehet dobni egyet a sok közül.

Éjszakánként a sátor hűs levegőjében a fülemülék énekére elaludni egy jó repülés után ez aztán a valami. A Labanc Imi féle eszmefuttatások pedig igazán értékesekké tették a "tábortüzek" anyagát.

"van a csillagok háborújában az a nagy gomba alakú épület amiben az emberek esnek lefelé,  na de mihez képest esnek ??!!"

kérem noormáális?

Minden esetre ennél jobb versenyt el sem lehet képzelni. (na jó, elképzelni el lehet de csak nagy képzelőerővel)

to be continued

Emberek!

Olyan szerencsém van, hogy egy gólyapár a házam előtti vllanyoszlopot szemelte ki fészeképítésre és most az ablakból csodálhatom ahogyan elstartolnak, leszállnak, igazgatnak. Jajjj. Ha minden jól megy és megtelepszenek tutira teszek ki webkamerát! Képet is fogok ha már megszoktak nálunk. Olyan izgatott vagyok.

Hurrrááá

Április 20-21-22 időpontok valamelyikére elmennék madárlesre ill madarásztúrára a Hortobágyra.

Vezetett túra. Időtartam 5 óra. Az MME honlapján lehet tájékozódni.

Az ár elég borsos de állítólag nagyon sok fajt megfigyelhetünk majd.

Aki csatlakozna hívjon.

Vivicitta félmaraton. Erős szélben a Margitszigetről szép helyeken szaladtunk.

Elég jó tempóban kezdtem kb 4.30-as km-ekkel ami 8 kil.-ig ment is de akkor rámjött valami rekeszizom, vagy vese vagy lengőborda vagy nemtommi. Bele is gyalogoltam pár másodpercet. Aztán budán pisiltem is egyet(41 sec). A szembeszeles rakpart nagyok kemény volt és a végére még 19 nél betettem egy hülyeséget. Egy segítőtől elfogadtam egy banánt noormáális kérem a finish előtt eszik???

Hát nem jött be. Erre az első falat után rájöttem. Ki is dobtam a félbanánt egy lánynak aki visitott tőle egy nagyot. hmmm??

A fájdalmak és a lábomból hiányzó edzéskilométerek ellenére 1.40.50-es eredmény született.

Ami azért nem rossz de őszre vagy valamikorra futok egy 1.35.00 alattit!

egészség

 Mit gondoltok, mi volt a rendezők ajándéka a futóversenyen???

Hát egy  HOT DOG::::))))   Hurkaland.

 Az idő szép volt , sokan futottunk. Az előző heti betegség és edzéskihagyás ellenére 1.38-as idő született.

üdv mindenkinek

 A cél egy volt, illetve kettő. Jó start és jó leszállás. Új repülő ócska pondró ezer év kihagyás.

Minden faszául sikerült::))

Utolsónak startoltam a kissé szöttyös levegőben, a felhőcskék megjelenése és eltűnése azt súgta repülhető lesz. Mire leoldottam az egyik vinterrésztvevő már majdnem a földön is volt, a másikat nem láttam egész nap. Kóstolgattam a Krisztiántól vett Combatot és közben kicsit rezignáltan jegyeztem meg magamnak, hogy se nem szép a táj se nem jó az idő biztos dög unalom lesz a mai. A látás totál rossz volt, még Tokajt sem láttam pedig az aztán nincs túl messze. Na mindegy menjünk vagy húszat hátszélben -ami kb 15 km/h volt ezer méteren- aztán fordulok balra a megszokott háromszög túránkon és ha a szél almul akkor valahonnan Nyírbátor magasságából hazalopakodom. Ez volt a hevenyészett terv.

Egyszer csak ahogy forgolódok, tesztelgetek megpillantottam a szemem bal sarkából egy pár sasfiókot. Na ez már döfi. Repülgettünk egy kicsit együtt aztán rájuk emelkedtem és otthagytam őket nehogy már jól érezzék magukat a kis dögevők. Nem is olyan sokára valahol Hajdúdorog közelében pedig egy pár gólyát vettem észre alattam pár száz méterrel sajnos nem egy irányban haladtunk úgyhogy tőlük is búcsút kellett vennem, de ekkor már megjött a kedvem a repüléshez. Fel voltam dobva és jöttek vissza a repülős reflexek amelyeket oly sokáig altattam télen. A "fordulópont" után ahogy átrepültem a 4-es főút fölött megláttam egy porördögöt( kettő is volt ma) usgyi utána. Meglovagoltam (elég gyengécske volt) és  irány tovább a Téglási lőtér felé ahol  egy igen kemény tarlótűz látszott. Csak elég magasan érjek oda, hogy ne kelljen 100 méteren esni kelni a keménységben. Jó magasan értem fölé és be a finom illatos füstbe ahol egy vaj simaságú 3 méter körüli emelésben fel a napi plafonra 2000 méterre. OK, megérte kijönni. Ezt akkor leszögeztem a félreértések elkerülése végett. Fordulás a szembeszeles szárra. Na az kissé demoralizáló volt. A kis Combat ugyan gyors de ugyanakkor "does'nt like gliding" ahogy azt Hansi barátunknak mondtam ugyanennek e gyártónak a II-es változatára Forbes-ban. Konstatáltam, hogy a reptér utópia, úgyhogy haza Orosra az kicsivel közelebb van(nem 29 csak 22). Az is messzinek bizonyult. Haladtam kicsiket előre 6,7-es siklószámmal de az meg nem reális. kb 300 méteren eldöntöttem, hogy leszállok az út mellé egy házhoz amely előtt egy ezüst A6-os állt, mondván majd azzal jól hazavitetem magam.

A kis repcsivel félve bár de szépen leszálltam annak ellenére, hogy a leszálló szélárnyékos volt. 

Kijött a tulaj aki mint kiderült ismeri Labanc Imit!! és ami a fő repülős a lelkem. Nem is akármilyen fajta, autodidakta helikopteres!!! Magának épített helikopterrel repül legalábbis azt mondotta nekem miközben nézték ahogy csukok. Megjött Imi és bementünk a polgárhoz, hogy megnézzük a csodát. Hát gyerekek nem semmi emberek vannak a föld bolygó felszínén. A MADMAX jutott eszembe rögtön abból is a 2. és 3.rész amelyikben a girókkal röpködtek. Egy nyitott fészerben állt a VALAMI. Ambivalens érzelmek rohanták meg gyermeki lelkemet ahogy a tulaj dícsérte  szerkezetét. Látszott rajta, hogy legalább is Némó kapitánynak képzeli magát ez pedig itt a Nautilus a maga teljes pompájában. Nekem egy nagy rakás zártszelvénynek tűnt, helyenként  Pl a gömbcsuklók támasztási pontjánál fenyő lécből a súlycsökkentés végett. Az ember szerint repült, de amikor kérdeztem, hogy milyen magasra ment már vele mindig kitérő választ kaptam. Imi később elmondta, hogy egy centit sem emelkedett el a földtől de beindítva viszont volt sokszor.

Szóval ennyi elsőre. Túléltük, repültünk.

A leírásom nem túl repülésszakmai de tőlem ne is olyat várjatok. Olyat majd ír nagyonnagytudású Balika barátom. Meg ne is olyat ahol a galaxisunkban  többszázezer fényévre található helyekre invitállak benneteket. (itt jegyzem meg Endrének barátilag, hogy galaxisunk mindössze 100 ezer fényév átmérőjű)

 Most már igazi triatlonos képe van a bicónak és könnyebb is lett 950 grammal(forgó tömeg). Még nem gurultam vele mert jelenleg beteg vagyok jajj.

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=s3HhNlysFDs#!

 Szóval a naplózási mánia.

Az elmúlt évek során a Magyar Köztársaság Kupa eredményeit bemutató és  repülési naplóként is funkcionáló felület volt az amelyet minden repülés után rohanva töltöttünk ki, fel adatokkal és alig vártuk, hogy aznap ki mit repült és hogyan módosult a rangsor.

http://www.xcontest.org/2010/hungary/ranking-hg/

Az idei év egészen másként indul de ami azonos az a naplózás. Ma ahogy hazaértem a bringás edzésből alig vártam, hogy feltegyem az edzésemet a felületre és azt is alig vártam, hogy a haverok (Cyco, Szaasz, simkó stb naplóját is megnézzem.

http://edzesonline.hu/hir

Sajnos ez utóbbi csak regisztrációval működik de megéri beregisztrálni mert egyrészt egyszerű, másrészt igen értékes sportinformációkkal szolgálnak a tapasztaltabbnál tapasztaltabb sportolók.

Ennyi

Untitled from zsolt balogh on Vimeo.

Életem legkeményebb, legvadregényesebb, legveszélyesebb repülős túráján nagyon sok fényképfelvétel és video készült. Sajnos idő hiányában ezeket nem tudom megosztani veletek olyan arányban amennyire szeretném. Ma egy kicsit túrkáltam az anyagaim között és kedvet kaptam a 9. nap videóit összeszedni. Egy kis ízelítő abból, hogy milyen emberekkel vagyunk ott a hegyek tetején.

Ugyanezekkel a fiúkkal lányokkal repültünk  a Pireneusok fölött azokkal a már oly sokszor emlegetett fakókeselyűkkel együtt.

 elérhető itt

http://vimeo.com/37658399

Egy nagyon jó barátom, áron alúl eladná Elektra vázas, egyedi 

Cruiser bringáját! 

Alkalmi vétel!!!

Vegyétek vigyétek :)

http://aprod.hu/hirdetes/egyedi-electra-cruiser-ID9R4l.html

Sajnos a Rolling Stones és Phil Collins zenék amit a clip alá tettem jogvédelem alatt állnak ezért letiltotta a gép, mindjárt küldök a listára linket amivel meg lehet nézni zárt körben.

 You had to wait for a long time but all things considered: it worth::)))

My favorite actor is Zoli Erdős who always wears a handsome smile on his face.

Sorry for the closing jokes. I was not able to avoid, due to my fantastic sense of humor.

yeahh.

Enjoy.

Jön a tavasz. Már csak kb másfél hónap és indul a szezon. De milyen szezon?

A triatlonversenyekre nagyon készülök, sokat úszom és várom az országúti bringázást. Sokat tervezek kerekezni másusig. Egerben kezdünk május közepén, aztán Tiszaújváros majd júni elején közepén Balatonfüred aztán Hatvan. Ha kitavaszodik elkezdek futni is.

A füredi olimpiai táv, a többi sprint. Mind a kettő nagy játék. Az olimpiai már taktikai a sprintek full gázosak max pulzuson egy óra meg egy kicsi.Tavaly szereztem némi versenytapasztalatot, felmértem magam és a versenytársakat. Az esély nem nyomasztott. Most már azt akarom, hogy nyomasszon:) Cél a dobogó.

Két félmaratont is lefutok idén ezzel a félmaraton mánia nevű próbát teljesítem és ez szintén örömmel tölt majd el.

A sárkányrepülésben csak óvatosan, jó időben és semmi versenygés. Arra ott vannak akik csak ezzel foglalkoznak és van elég motivációjuk. Azért vettem egy repülőt és a pondró beszerzése is in progress.

Ki is próbáltam. Kedden kb 20.30-kor kimentem és letettem az udvarban a hóra a derékaljamat aztán zsupsz bele a hálózsákba.

Nagyon szép láthatóság volt, a Capella ott ragyogott a szemem előtt, a hold egy kicsit mondjuk sok volt.

Figyeltem mi történik -10-en pár fokban. Annyi történt, hogy eleinte kicsit melegem volt mert  kétrétegben feküdtem le, de később ez meghálálta magát mert fázás nem volt.

Érdekes volt ahogy a hideg levegőt szívja az ember és a többi része pedig a kellemes melegben lubickol. Másfél óra múlva meguntam a dolgot. De nem a hideg hanem inkább a kemény fekhely és a hálózsák bezártsága és mozgáskorlátai miatt. Bementem inkább és az éj további részét a hálóban töltöttem.

Konklúzió. A Marmot Wave IV. hálózsák zseniális. Hőgallérja amit a nyaknál összehúzunk nem engedi ki a test melegét. Nagyon jól szigetel, és a pára ellen is jónak bizonyult. Apró finomsága, hogy a cipzár húzókája foszforeszkál, így bármikor könnyedén rátalál az ember.

A lábam sem fázott benne eddig egyszer sem zokniban.

Azt még hozzá kell tennem, hogy szerintem - 10 fok alatt- főleg szeles idő esetén- egy kis sátor jót tesz, hogy a szél légcserélő hatását elkerüljük és nyugodtan aludhassunk.

Már amennyire lehet ebben a helyzetben. 

üdv

Végre kijött a lépés és egy sárkányrepülős buli apropóján összejött az igazi havas bivak. Nem akármilyen extra körülmények között tehettük próbára magunkat.

A bevezető aktus a sporttúra volt a mellyel elértük a Királyrétről a Nagyhideghegyi túristaházat -amely egy igazán hangulatos nagy étel és italkínálattal rendelkező hely- ahol a többiek már jó hangulatban vártak bennünket.

Ott volta:Zsanér és Ancsi, Kenderes Zoli és párja, Kálmán, Lenti sanyi,  BAlkó Imi, Feldhoffer Andris akinek a szervezést köszönhetjük, Boró Melinda és a két szép kisfiúk.

Mi hárman Bali, Elek és jómagam csak hab voltunk a tortán:)

Evés ivás duma, valóságshow( a szomszéd társaság szülinapot ünnepelt ) ahol egy fiatal vállalati csoport mutatta meg a városi füstös helyek igazi alternatíváját amikor ezen a kultikus helyen köszöntötték kollégájukat.

Néztük, hogyan buliznak közben a rendre felmerülő témákat veséztük.

Éjfél előtt bontottunk asztalt és felcihelődve kivonultunk, hogy az előre kinézett alvóhelyünket immár élesben elfoglaljuk és kezdetét vegye egy olyan éjszaka amit tutkó nem fogunk elfelejteni!

A hegy igen erős széllel- zúgott  a sötét erdő- és a melegedőből kijövet metsző hideggel fogadott bennünket amit ki-ki vérmérsékletének megfelelően fogadott.Bali aki egy vékony futónadrágban és felül is eléggé alulöltözve vágott neki a dolognak igen fázott:)

Én csak mosolyegtam magamban és annyit jegyeztem meg amint a felfelé süvítő fergeteget megpillantottam, hogy gyerekek ha ezt megcsináljuk akkor nem vagyunk semmik.

A síházhoz érve érdekes látvány fogadott bennünket mert a terep a havazástól kicsit megváltozott ugyanis a ház a szél erejét ugyan csökkentette ahogy arra számítottuk de a lelassuló áramlat lepakolt havat elég rendesen.

Mindenki választott egy placcot( az eredetileg kinézettet abszulút befújta a szél) Elek és Bali a ház mögötti tisztáson vackolták be magukat én a ház oldalában egy kb méteres emelt felületen egy töltésszerű kiszögellésben próbáltam szerencsét. Az orkán erejű szélben megpróbáltam a helyet vízszintesre gyalulni ami egy kis hómunkát igényelt. Majd a jól bevált nejlont leterítve leraktam a derékaljamat arra tettem a hálózsákot majd a nejlont visszahajtottam az egészre. Elraktam a dzsekimet és a bakancsomat a hátizsákomba amit a lábamhoz tettem a vackom mellé aztán zsuppsz a  zsákba. Váúú. Hosszú lesz az éjszaka ez már akkor tisztán látszott!!

A fák zúgtak a folyamatosan eső hó pedig a nejlon fóliámon csak úgy zizegett.

Éreztem ahogy mellettem, fölöttem egyre nő a hó mennyisége. Fordulásoknál éreztem ahogyan a hó teljesen körbevesz de hála istennek a hálózsákom remekül helytállt és csak arra kellett figyelnem, hogy a lélegző nyílásomat tisztán tartsam.  Arra a  kis kellemetlenségre is oda kellett figyelnem, hogy a rám hajtott nejlont tépázta a szél és mindig önállósítani akarta magát. Ezt úgy orvosoltam, hogy fogtam az arra az oldalra eső kezemmel a csücskét ami ideig óráig működött de egy idő után fárasztó volt. Akkor a számba vettem a csücskét és úgy feküdtem de ez sem volt tartható. Kisvártatva kiharaptam a szélén egy lyukat és  egy ujjammal mint kampóval tartottam tovább ami azzal járt, hogy két ujjpercem kint volt a zord időben ami rendre le is fagyott és cserélnem kellett.

Pár óra mulva amikor már annyi hó esett a hátamra, hogy elég nagy volt a súlya akkor ez a nyűg megszünt. Közben Bali hálózsákja beázott úgyhogy eliszkolt a tett helyszínéről bosszankodva és az éj további részét a ház folyosóján egy kanapéban töltötte.

Mi Elekkel kitartottunk. Tovább küzdöttünk az elemekkel. Akkor aztán jött az esti sörök bosszúja. Ki kell valahogy szállni pisilni!!! Kegyetlen érzés. Ilyen lehet amikor az embert elveszik az édesanyja kebeléről és belelökik egy jeges dézsába:) jó kis hasonlat ugye?.)

Szóval kimásztam, gyors ürítés és vissza a vacokba de közben Elekre, az ő vackára valamint a saját fekvőhelyemre is  vetettem egy pillantást. Igazi Deltás helyszínnek tűnt. A hátizsákjaink full betemetve hóval, körülöttünk a megváltozott áramlásviszonyoknak megfelelő hófúvások alakultak ki.

Hajnali három körül kiderült, hogy amigó zsákja is átázott a bivakzsák és a hálózsák között kicsapódó és a feneke alá csorgó kondenzvíztől úgyhogy lkellemetlen közjátékok kíséretében várta a reggelt. Egyébként a nagy szélzaj miatt nem hallottuk egymás zajait, kivéve a csillapodó szélben előforduló morajokat amit az este elfogyasztott ételek okoztak:) Volt belőlük bőven!

Lassan kivilágosított amikor Elek megkérdezte mennyit aludtam mire és kapásból : 8 órát egyben. Persz majdnem így volt. Inkább úgy fogalmaznék, hogy aludtam  egy keveset sőt még álmodtam is. Egy garázs padlóját festettem sötétkékre az Elektől kapott festékkel ami száradás után csíkos lett sőt az egyik végén szivárvány színű égésszerű csík volt. Úgyhogy vigyázzatok a tőle szerzett festékekkel.

Reggel 7.30-kor kibújtunk, didergő csomagolás és usgyi be a házba, útközben az éjjel leesett hó mennyiségén hüledeztünk. Bent egy-két pohár tea és egy rántotta elfogyasztása közben elmeséltük életreszóló élményünket egymásnak aztán elváltunk barátainktól és szépen komótosan lebaktattunk a gyönyörű - helyenként térdig érő- hóban.

Abszolút élmény!

Fotódokumentáció nem készült a körülmények miatt.

Üdv

ui. Lehetne már valami igazi hideg akkor is próbát teszek, jó edzés a Mount Everesthez.

a blog indulása óta 18 906 látogatást regisztráltam.

Ha valakinek van infója a tervezett sárkányos nagyhideghegyi izéről akkor írjon valamit róla mert a pise listát nincs módomban olvasni recently

bzs1000@citromail.hu

Megjelent egy könyv " Hogyan válasszunk sportágat" címmel és többek között Balkó Imre példaképem is benne van egy nagy képen. Azt hiszem, hogy Guriga és Öcsike is szerepel de utóbbiban nem vagyok biztos.

Rostallón aludtunk a túrás haverokkal.

Előtte azért túráztunk egy jót amely esőben kezdődött, de ahogy haladtunk felfelé úgy alakult gyönyörű hóeséssé. A Nagy Péter mennykőnél már erős hófúvásban nem tudtunk gyönyörködni a panorámában(ez a 2. alkalom, hogy ott járunk ezzel a csapattal és a 2. alkalom, hogy nem látunk semmit, de biztosan szép a kilátás)

Az éjszaka PM 5-kor kezdődött, tűz körüli ücsörgéssel, némelyeknek ruhacserével szárítkozással. 11-kor elfogyott az a vörös, az Israi, a szamorodni és az aszú is. Ezért bekuckóztunk. Egy a kocsiba, kettő sátorba, a két kemény pedig csak úgy a hálózsákba.

Nulla másodpercet fáztam az EKG-nál vásárolt hálózsákomban. Az éjszaka gyönyörű tiszta volt az égen ott tündökölt az Orion, vigyázott ránk. A mókusok az odújukban várták a reggelt.

Reggel

A csípős időhöz és a fagyott avarhoz teljesen hozzászoktunk. Megmosakodtam a patakban, megittuk a maradák birs pálinkánkat aztán egy kiadós rántotta után pakolás és irány haza.

Legközelebb jöhet a minusz 10-es havas bivak.

üdv

A képek ugyanazon a hétvégén készültek

 Sziasztok illetékesek, készen van a fórum a túra megbeszéléséhez!

http://tura.forumx.hu/viewtopic.php?t=3&mforum=tura

Elvileg a hozzászólás regisztráció nélkül is müxik

Ha mégsem akkor a reg egyszerű.

Ha gond van hívjatok!

Szili

be kell regisztrálni! most néztem
 

Aki nem bír a regisztrációval, vagy nem akar az nem is akarja igazán a túrtát.

Na viszlát a TBT fórumon gecók:)   üdv  BZS barát

Programokban gazdag hétvége, aktív kikapcsolódás a mindennapok stresszes monotóniájából(kicsit képzavar?)

Részt vettem a Hungaroring vezetéstechnikai altatóprogramján. Azért hívom így mert a kétharmad része dedós és unalmas dolgokkal telt. A harmadik etap ahol egy vegyesen csúszós úton kellett időre szlalomozni az már felcsigázott mert megjelent a verseny szelleme is. Ennek megfelelően jól teljesítettem.

De az egész nem ért volna egy kalap sz.rt sem, ha nem lógok be a nagy pályára egy köröcskére:))

Az jó volt!

Az egyik feladat után azt mondta az instrukto, hogy a kanyarnál jobbra, na akkor Zsolti természetesen balra, irány a depó és a jól ismert kapun be a célegyenes végén bekapcsolódó depókijáraton át a jóságba.

A magamfajta ember valami miatt egy-egy versenypálya láttán nem tud uralkodni magán és ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy haladjon. Nagyon jól esett, bár a kicsi kocsival téli gumikon nem volt az igazi mégis határozottan kielégítő érzés kerített hatalmába. Ezt egy kicsit spékelte a rádióból hallatszó instruktori próbálkozás a tevékenység beszüntetésére:)

Aztán Siófok 1/6 a páromnak szombaton 1/2 maraton nekem vasárnap.

A szombati 7 km kocogás pont jó volt átmozgató edzésnek a vasárnapi félmaratonhoz amire terveim voltak. A nyári 1. ilyen távomat 1:45.27-tel futottam le, ez volt az első próbálkozásom és elégedett is voltam vele. A mostaninál viszont mindenképpen előre szerettem volna lépni ezért egy 6 hetes edzésprogramot végig is csináltam a cél érdekében. Mondván ha segít akkor ezentúl is komolyan veszem majd a tervezést, ha nem akkor meg letojom. Segített! Nyolc hosszú percet faragtam le egyéni "csúcsomból" ezzel a tavaszi félmaratonnak -ahol szintén cél lesz a jobb idő- kellő motivációt adtam.

A versenyt megelőző napokban sajnos pihenni/aludni nem nagyon tudtam mert a magistern hotelben(kisbetűvel) az éjszakai pihenés lehetetlen volt. Első éjszaka jégverem volt, második éjszaka pedig egy buzi salsás csapat vergődött hajnali 4-ig a folyosón. Eddig is utáltam a társastáncot ezután mégjobban. A 11 km-nél lévő frissítő állomáson bevettem az energia zselémet amely feldolgozását már elfelejtette emésztőrendszerem ezért az eddig csak szakirodalomból ismert gyomor, vese és hugyhólyag görcsök kíséretében tettem meg vagy 2 km-t. Nagyon gáz volt egyszer egy pillanatra még a verseny feladása is megfordult a fejemben de aztán győzött a fel a test felett, mondván ha meg kell halni akkor úgyis meghalok megállás esetén is, ha meg nem akkor el fog múlni, el fog múlni, el fog múlni, el fog múlni, el fog múlni. Jött egy lány hátúlról aki mögöttem startolt és a bruttó ideje kb két perccel kevesebb volt és segített. Láttuk, hogy azonos a tempónk ezért maradtunk együkk sokáig kb a 20. km-ig. De ne szaladjunk előre. Tehát jött és dumálgattunk a fájdalmainkról viccesen. Lassan átment rajtam a dolog és immár felszabadultan csak a tempóra kellett figyelnem. Ami nem volt egyszerű mert 4.30 körüli időket mentünk és ez nekem szokatlanul gyors volt, de a pulzusom azt mutatta, hogy semmmi gáz menni fog.Mentünk mendegéltünk jöttek mentek az emberek és szépen lassan álomszerűen eljött az utolsó 3 km. 18 nál felemeltem a pulzusomat 180 körülire kkor Szilvia már erősen zihált aztán 20 tól a hajrá megnyitásától le is maradt kb egy perccel jött be utánam de a nettó ideje még ezzel együtt is 1:36 lett ami neki is egyéni csúcs lett. Rólam nem is beszélve aki az 1:37.06-tal örültem mint majom a farkának. 

Jó futás volt érdekes tapasztalatokkal.

Zuhanyzás után megjött a horvát pilóta akivel lebonyolítottuk a repcsi adás-vételt kifizetett és ami a fő átadta a 10 üveg minőségi  bort amelyet a félúti transzportért fizette.

Jóféle csak az Isztrián termő vörös fajta.A Teran (Franc Arman pincéjéből)

http://www.francarman.hr/teran_en.html

http://www.coloursofistria.com/food-and-wine/wine/teran-wine-of-the-mighty 

üdv mindenkinek

Szerencsés fickó vagyok.

Egy újabb szép helyen fordulhattam meg. Zsámbék.

A cégel küldött egy kétnapos tréningre ami amellett, hogy hasznos információkkal látott el a pszihológia tudománya segítségével, egy két adalékot is tartogatott. Az egyik az, hogy egy igen jó bortermő vidéken lehettem és  Tökön a Nyakas pincében egy finom borkóstoláson vehettem részt(hoztam is haza a 2011-es Irsai Olivérből egy kartonnal) a másik az, hogy a péntek reggeli futásom alkalmával volt szerencsém látni a Zsámbéki medencét napkeltekor, olyan illusztris díszlettel mint a több mint ezer éves romteplom Zsámbékon a domb derekán.

A kép csak illusztráció, nem volt nálam gép.

Szedtem vackort naspolyát és visszaszaladtam a hotelbe egy kontinentális reggelire amit imádok.

üdv

Eladtam a Woody Valley Tenax 3 pondrómat egy dán gyereknek mert nem tetszett ahogy lóg a vége.

A repcsimet is megveszi egy horvát pilóta csak még a leszállításon megy az agyalás.Rijeka a cél.

Aztán jöjjön a tél. Lesz még tavasz.

https://www.youtube.com/watch?v=Ltryjl-pfMM

Voltunk túrázni a kis családommal hétvégén az Alacsony Tátrában. Nem is alacsony.

Nem voltunk ám egyedül ott volt velünk (balról jobbra) Johnny Depp, Forest Gump, Lolka és Bolka valamint Gaben az üvegtigrisből.

Megmásztuk a Chopokot délről, a Gyömbért és a gerincen túrázgattunk, ki többet ki kevesebbet. Ettünk knédlit, káposztalevest, brindzové haluskit. Ittunk borovicskát becherovkát, világos és barna söröket(én mondjuk inkább teáztam mert egy csúnya vírus éppen bepróbálkozott.

Majd még írok ha jön az ihlet, vagy ha a múzsa homlokon csókol.

Addig is néhány kép.

Így nézek balra.

 A lányok lábai(alliteráció)

Itt éppen nagyon vagányan nézek ki.

vége